Bírák könyve

A Bírák könyve (héber: ספר שופטים, Sefer Shoftim) a héber Biblia (Ószövetség) egyik történeti könyve. A könyv főszereplőiről a bírákról szól, attól a kortól, amikor Józsué meghal, és bírák vezetik a népet döntéseikben.

A könyv zömének összeállítási idejét a mai bibliatudósok a Kr.e. 8. századra datálják,^[1]^[2] de a legtöbb kortárs történész nem tartja a könyvet történelmileg megbízhatónak. ^[3]^[4]^[5]

Kronológia

A könyv Józsué halála - mely a Biblia szerint 110 éves korában következett be -, és Sámuel próféta fellépése közötti időszakot ölel fel. Ez a bírák kora mintegy 390 évet foglal magába a könyv szerint, de sok mai kutató szerint, – már akik elfogadják a könyv történelmi megbízhatóságát, – 200 évnél nem lehetett több. Nézetük szerint nagyjából a Kr. e. 1220-1050-ig tartott. Néhány bíró feltételezett kronológiája:

Otniel 1200
Ehud 1170
Samgar 1150
Debora és Bárák 1125
Gedeon 1070
Jiftach 1070

A bírák

Az Úr a bírákkal volt, és kiszabadította a népet az ellenség kezéből. mihelyt a bíró meghalt, még nagyobb gonoszságokat vétettek.(Bir 2.18-19)

A bírák egyik típusa nemzeti hősök, szabadítók voltak. Ilyenek voltak, Ehud, Debora, Gedeon, Jiftach (Jefte), Otniel.
A másik típus szerepe nem külső ellenséghez kötődik, hanem bíráskodtak, tehát oltalmaztak, igazságot szolgáltattak, Izrael békéjét szolgálták. Ez a típus a bíró: Tola, Jair, Ibszán, Elon, Abdon, Samgar.
A könyv legismertebb része Sámson története. A Sámson-jelenség feltehetően a tizenkettes szám kiegészítése miatt került bele, mert egyik típushoz sem tartozik. Így Izrael 12 törzsének, 12 egymást követő bírája volt.

A fő bírák

Otniel (Bír. 3:9–11)
Ehud (3:11–29)
Debóra és társa, Bárák (4–5. rész)
Gedeon (6–8. rész) a midiániták, amálekiták és más pusztai népek elnyomása idején
Abimélek (9. rész) (hagyományosan szinte királynak számít, nem bírónak, és gonosznak minősül)
Jefte (11–12:7) az ammonita elnyomás idején
Sámson (13–16. rész) a filiszteus elnyomás idején

Egyéb, kisebb bírák

Samgar (3:31), Tola és Jáir (10:1–5), Ibsán, Elon, és Abdon (12:8–15)

Jegyzetek

↑ Bacon, Gershon; Sperling, S. David (2007). "Judges (Heb. שופטים), Book of". Encyclopaedia Judaica. Vol. 11 (2nd ed.). pp. 561–66.
↑ Alter, Robert. Ancient Israel: The Former Prophets: Joshua, Judges, Samuel, and Kings. New York: W. W. Norton & Co (2013). ISBN 978-0-39324027-6
↑ Judges 1: A Commentary on Judges 1:1–10:5. Fortress Press (2021). ISBN 978-0800660628 „he nineteenth and twentieth centuries witnessed the use of ‘biblical archaeology’ to support the view that Judges represents Israel's historical reality in the premonarchic period, the era that the book purports to relate. The result was an optimistic representation of Judges' historical background, as represented by John Bright's History of Israel, in turn reflected in Robert G. Boling's Judges commentary. While a half-century has passed since the halcyon days of biblical historicism, some scholars continue to see in Judges signs of an early period. For example, Israel Finkelstein suggests that a ‘vague memory’ of a late Iron I/very early Iron II conflict can be gleaned from the story of Ehud.”
↑ Knauf, Ernst Axel. History in Judges, The Hebrew Bible and History: Critical Readings. Bloomsbury, 213–221. o.. DOI: 10.5040/9780567672698.0019 (2019). ISBN 978-0567672698
↑ Grabbe, Lester (2017). Ancient Israel: What Do We Know and How Do We Know It?. Bloomsbury. ISBN 978-0-567-67043-4 p. 118: "The book is generally too problematic to use as a historical source." p. 117–118: "Two points relating to history, however, can be made about the book of Judges: first, the picture of a tribal society without a unified leadership engaging in uncoordinated local actions seems to fit the society of the hill country in IA I, as evidenced by the archaeology....Secondly, perhaps the one exception to the historical ambiguity of the text is the Song of Deborah in Judges 5 (cf. Knauf 2005b)."

Források

magyarázat
szerkezet és összefoglalás
Biblia, Bevezetés a Bírák könyvéhez, Szent István Társulat 2008

Külső hivatkozások

Bírák könyve – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások - Károli Biblia), immanuel.hu/biblia/biblia.php

[1] Bacon, Gershon; Sperling, S. David (2007). "Judges (Heb. שופטים), Book of". Encyclopaedia Judaica. Vol. 11 (2nd ed.). pp. 561–66.

[2] Alter, Robert. Ancient Israel: The Former Prophets: Joshua, Judges, Samuel, and Kings. New York: W. W. Norton & Co (2013). ISBN 978-0-39324027-6

[3] Judges 1: A Commentary on Judges 1:1–10:5. Fortress Press (2021). ISBN 978-0800660628 „he nineteenth and twentieth centuries witnessed the use of ‘biblical archaeology’ to support the view that Judges represents Israel's historical reality in the premonarchic period, the era that the book purports to relate. The result was an optimistic representation of Judges' historical background, as represented by John Bright's History of Israel, in turn reflected in Robert G. Boling's Judges commentary. While a half-century has passed since the halcyon days of biblical historicism, some scholars continue to see in Judges signs of an early period. For example, Israel Finkelstein suggests that a ‘vague memory’ of a late Iron I/very early Iron II conflict can be gleaned from the story of Ehud.”

[4] Knauf, Ernst Axel. History in Judges, The Hebrew Bible and History: Critical Readings. Bloomsbury, 213–221. o.. DOI: 10.5040/9780567672698.0019 (2019). ISBN 978-0567672698

[5] Grabbe, Lester (2017). Ancient Israel: What Do We Know and How Do We Know It?. Bloomsbury. ISBN 978-0-567-67043-4 p. 118: "The book is generally too problematic to use as a historical source." p. 117–118: "Two points relating to history, however, can be made about the book of Judges: first, the picture of a tribal society without a unified leadership engaging in uncoordinated local actions seems to fit the society of the hill country in IA I, as evidenced by the archaeology....Secondly, perhaps the one exception to the historical ambiguity of the text is the Song of Deborah in Judges 5 (cf. Knauf 2005b)."

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]