Siló (település)

A mai világban a Siló (település) egyre fontosabbá vált. Megjelenése óta a Siló (település) világszerte felkeltette az emberek figyelmét a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásának köszönhetően. Legyen szó személyes, társadalmi, politikai, gazdasági vagy kulturális szféráról, a Siló (település) általános érdeklődésre számot tartó témának bizonyult számos közönség számára. Éppen ezért ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Siló (település) jelentőségét, időbeli alakulását és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Részletes elemzéssel átfogó perspektívát kívánunk nyújtani a Siló (település)-ről és a jelenkori világban betöltött szerepéről.

Siló
Ország Izrael
Terület0,080 km²
Elhelyezkedése
Siló (Izrael)
Siló
Siló
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 03′ 20″, k. h. 35° 17′ 22″32.055556°N 35.289528°EKoordináták: é. sz. 32° 03′ 20″, k. h. 35° 17′ 22″32.055556°N 35.289528°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Siló témájú médiaállományokat.

Siló (héberül: שִׁלֹה, שילה ) zsidó település Ciszjordániában. Lakossága mintegy 2400 fő volt 2011-ben.[1]

A településnek nagyobb jelentősége az ókori Izraelben volt. A királyság előtt Izráel törzseinek vallási központja. Itt volt a szent sátor és itt őrizték a szövetség ládáját. Itt töltötte ifjúságát Sámuel próféta Éli főpapi szolgálata mellett.

Siló Bétel és Szikem között feküdt, Jeruzsálemtől kb. 40 km-re északra.

Története

A területen a régészek egy középső bronzkori civilizáció nyomaira bukkantak Kr. e. 1900-1800-ból.

A zsidók honfoglalása után itt osztották fel az Ígéret Földjét a 12 törzs között és jelölték ki a városaikat.[2]

Több mint 300 évig volt a vallási központ, mígnem Jeruzsálem átvette a szerepét. A királyság előtti időkben a zsidók gyülekezési helyeként említi a Biblia.[3] Itt volt a szent sátor 369 évig,[4] és itt őrizték a szent ládát, amíg a kánaáni ellenség, a filiszteusok hadizsákmányként magukkal nem vitték.[5] Miután Dávid király visszaszerezte a filiszteusoktól a frigyládát, már többé nem került vissza Silóba, hanem Kirját-Jeárimba vitték, majd onnan Jeruzsálembe, ahova áttevődött a vallási központ helye és Salamon király idején felépült a jeruzsálemi templom.

A város Jeremiás próféta korában már csak romhalmaz volt.[6] Később valószínűleg újraépült; a Kr. u. 4. századból egy keresztény templom romjait tárták fel a régészek.[7]

A középkorban, amikor a keresztes lovagok elfoglalták a területet, 1173-ban, egy falu volt található itt egy mecsettel.

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.cbs.gov.il/population/new_2010/table3.pdf
  2. ↑ Józsué 18. rész
  3. ↑ Józsué 18:1
  4. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)
  5. ↑ 1. Sámuel 4:3-5
  6. ↑ Jer. 7: 12, 14
  7. ↑ http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15753

További információk

Források

  • Simon Griver: Izrael
  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás