Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Esdrás életünkre gyakorolt hatását. A Esdrás eredetétől a mai napig a kutatók, az akadémikusok és a nagyközönség érdeklődésére számot tartó téma lett. Az évek során a Esdrás vitákat, vitákat és különböző nézőpontokat generált, amelyek gazdagították a jelenség megértését. Ezen az átfogó elemzésen keresztül arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Esdrás különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan alakította életünket különböző szinteken. Ez a cikk teljes útmutató lesz azoknak, akik szeretnének elmélyedni a Esdrás lenyűgöző világában, és megérteni annak jelentőségét kortárs társadalmunkban.
Esdrás | |
![]() | |
Született | i. e. 504[1] Babilon |
Elhunyt | i. e. 421 (82-83 évesen)[1] Júdea |
Állampolgársága | Óperzsa Birodalom |
Szülei | Seraiah |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | kohanita |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Esdrás témájú médiaállományokat. | |
Esdrás (más néven: Ezsdrás, Ezra, Ezdrás, héber: עזרא) Kr. e. 5. század - Kr. e. 4. század idején élt héber pap és történetíró, a zsidók babiloni fogságból való hazatérése idején és után.
I. Artaxerxész perzsa király engedélyével tért haza a száműzetésből a zsidók második csoportjával, 80 évvel az első csoport után, Kr. e. 460 körül. A király Esdrást tette felelőssé a nép oktatásáért, és kimondta, hogy főbenjáró bűnt követ el az aki nem cselekszi a király és Jahve törvényét. További feladata volt, hogy vallási reformot hajtson végre. Magyarázta a nép előtt Mózes törvényét. Azokat a zsidókat, akik idegen, pogány nőket vettek feleségül, kényszerítette, hogy bocsássák el őket. Nehémiás munkatársa volt a hit és az istentisztelet megújításában.
Neve valószínűleg az Azaryahu (עזריהו) név rövidítése, melynek jelentése „Jahve segít”.[2]
Esdrás és kortársa, Nehémiás könyvét is ugyanarra a tekercsre írták, amelyek szoros egységet alkotnak és csak később választották szét őket két könyvre. Esdrás könyve ott folytatja az ókori zsidó történelem elbeszélését, ahol a Krónikák 2. könyve befejeződik.
Esdrást a Korán is megemlíti Uzair éven (arabul: عزير). A sírtömbjeként tisztelt hely az iraki Baszra mellett zarándokhely a helyi arabok körében. Néhány kutató viszont vitatja, hogy valóban Esdrás van itt eltemetve.