Asdód

A mai világban a Asdód egyre nagyobb érdeklődés és vita tárgyává vált. Ahogy a társadalom fejlődik, a Asdód körüli különböző nézőpontok és viták a fontosságának fokozottabb tudatosításához és megértéséhez vezettek. Legyen szó technológiai fejlődésről, kulturális változásokról vagy tudományos felfedezésekről, a Asdód felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Asdód-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és azt, hogy milyen hatással volt és lesz hatással életünk különböző területeire.

Asdód
Asdód címere
Asdód címere		 Asdód zászlaja
Asdód zászlaja
Héber neve: אשדוד
Arab neve: إسدود
Közigazgatás
Ország Izrael
Rangváros
Alapítás éve1956
Irányítószám77041, 77042, 77043, 77044, 77046, 77050, 77051, 77060, 77100, 77101, 77102, 77103, 77104, 77105, 77106, 77107, 77109, 77110, 77112, 77113, 77115, 77116, 77117, 77120, 77121, 77122, 77123, 77124, 77126, 77130, 77131, 77132, 77133, 77134, 77136, 77140, 77141, 77150, 77151, 77153, 77154, 77160, 77161, 77162, 77163, 77164, 77166, 77167, 77168, 77170, 77180, 77181, 77182, 77183, 77185
Körzethívószám08
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség220 174 fő (2015)
Földrajzi adatok
IdőzónaIST, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 31° 47′ 52″, k. h. 34° 39′ 01″31.797778°N 34.650278°EKoordináták: é. sz. 31° 47′ 52″, k. h. 34° 39′ 01″31.797778°N 34.650278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Asdód témájú médiaállományokat.

Asdód (héberül: אשדוד) Izrael 5. legnagyobb városa, a Földközi-tenger partján, Tel-Avivtól mintegy 30 km-re délre, Jeruzsálemtől kb. 50–55 km-re nyugatra. Fontos ipari központ és egyben az ország legjelentősebb kereskedelmi kikötője.

Az Emlék-hegyről az egész kikötőt be lehet látni. A város délkeleti részén és a tengerparton találjuk az ősi nagyváros nyomait. Az ásatások feltárták a filiszteus és más korokból való erőd, házak, szentélyek maradványait, cserépáruval és más tárgyakkal.

Története

A területen az emberi település nyomai az őskőkorszakig vezethetők vissza.[1] A város említve van ugariti nyelven, az ősi kánaáni nyelven. Az I. e. 15. század környékén Asdód fontos kereskedőváros volt, tengeri kikötővel.

Az I. e. 12. századtól az itt letelepedő filiszteusok irányítása alatt állt, mint az öt fő városuk egyike. Dágonnak, a tenger istenének egy temploma is volt itt. A régészek megállapítása szerint a város egy kb. 8 hektár területű fellegvárból állt, amelyet a filiszteusok alatt egy falakkal övezett, nagy kiterjedésű alsóváros vett körül.

Ezután asszír, egyiptomi, perzsa, görög fennhatóság váltották egymást. A zsidó Makkabeusok lerombolták a bálványokat és oltáraikat, Dágón templomával együtt és elpusztították a várost. Gabinius római hadvezér újból felépítette. A rómaiak idején Júdea tartományához tartozott, majd szabad város (civitas libera) lett.

A középkorban arab, majd a továbbiakban az ottomán török uralom következett a 20. század elejéig, amikor is brit fennhatóság alá került. Ekkor egy Isdúd nevű falu állt a közelben.

A mai város megalapításának évét 1956-ra teszik. Az első telepesek Észak-Afrikából érkezett zsidók voltak. A város lakossága bő ötven év alatt több mint 200 ezer főre nőtt.

Népesség

Népességének változása

A népesség alakulása 1956 és 2020 között
Lakosok száma
219
15 600
37 600
56 400
68 900
90 100
155 769
200 600
214 900
225 939
1956196319701977198419911998200520122020
Adatok: Wikidata

Képek

  • A város romjai
    A város romjai
  • A középkori citadella romjai
    A középkori citadella romjai
  • Asdód 1957-ben
    Asdód 1957-ben
  • M. Begin út
    M. Begin út
  • A kikötő
    A kikötő

Jegyzetek

  1. ↑ M. Dotan (1990). Ashdod – Seven levels of excavations (in Hebrew). Israel: Society for the Protection of Nature in Israel, Ashdod branch. p. 91

Források

  • Gecse Gusztáv: Bibliai kislexikon
  • Klaus Vogt: Stuttgarti Bibliai kislexikon, 1970.
  • Magnus Magnusson: Ásóval a Biblia nyomában

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ashdod című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk