Tirca
A mai világban a Tirca olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, a politikától a populáris kultúráig. A Tirca heves vitákat váltott ki, és számtalan kutatást és publikációt inspirált. Legyen szó karakterről, történelmi eseményről vagy akár elvont fogalomról, a Tirca-nek sikerült kitörölhetetlen nyomot hagynia a kortárs társadalomban. Ebben a cikkben tovább fogjuk vizsgálni a Tirca jelentőségét és hatását, megvizsgálva annak számos oldalát és a mai világban betöltött jelentőségét.
| Tirca | |
| Névváltozatok | Tircza |
| Lakói | kánaánita népek zsidók szamaritánusok |
| Ország |  Izrael |
| Beszélt nyelvek | héber arameus |
| Terület | 0,18 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Tirca
Pozíció Izrael térképén
| |
 é. sz. 32° 17′ 15″, k. h. 35° 20′ 16″32.287387°N 35.337803°EKoordináták: é. sz. 32° 17′ 15″, k. h. 35° 20′ 16″32.287387°N 35.337803°E | |
Tirca ókori település Palesztina területén, Szamária városától kb. 14 km-re keletre. Napjainkban Tell el-Fára (Tel Fara, 32.287083, 35.337663) takarja a romjait a ciszjordániai 57-es út mellett. Régészeti feltárások 1940-1960 között folytak a francia Roland de Vaux vezetésével.
Ősi kánaánita alapítású város, kezdetei a kőrézkorig, városfalai a korai bronzkor idejéig nyúlnak vissza. Mint izraelita város, a Kr. e. 11. századtól a Kr. e. 9. századig virágzott, és az Izraeli Királyság fővárosa volt I. Jeroboám idejétől[1] addig, míg Omri király meg nem alapította Szamáriát. A későbbiekben Tirca már csak egy vidéki jellegű város maradt egészen Kr. e. 722-ig, míg az asszírok el nem pusztították. Ezután már csak egy apró település létezett a helyén, majd a babiloni háborúk idején végleg elnéptelenedett.
Jegyzetek
- ↑ 1. Kir. 14:17
További információk
Források
- Dr. Tóth Kálmán: A régészet és a biblia
