Bétel (Palesztina)

A következő cikkben megvizsgáljuk a Bétel (Palesztina) hatását a kortárs társadalomra, és azt, hogyan fejlődött az évek során. Megjelenése óta a Bétel (Palesztina) állandó vitákat váltott ki különböző területeken, csodálatot és vitát egyaránt kiváltva. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Bétel (Palesztina) körüli különböző szempontokat, a populáris kultúrában betöltött relevanciájától a jelenlegi trendekre gyakorolt ​​hatásáig. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Bétel (Palesztina) körül létező különféle véleményeket és perspektívákat, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító panorámát kínáljunk.

Bétel
NévváltozatokBéthel, Béth El
Lakóizsidók
Ország Palesztina
Beszélt nyelvekhéber
Terület0,050 km²
Elhelyezkedése
[[Fájl:
  • 12 tribus de Israel fr.svg
  • 12 Tribes of Israel Map.svg
|250px]]
Bétel (Izrael)
Bétel
Bétel
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 56′ 31″, k. h. 35° 13′ 19″31.941944°N 35.221944°EKoordináták: é. sz. 31° 56′ 31″, k. h. 35° 13′ 19″31.941944°N 35.221944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bétel témájú médiaállományokat.

Bétel (héberül: בֵּית אֵל ) (más néven: Béthel , jelentése:Isten Háza) ókori város Jeruzsálemtől kb. 25 kilométerre északra.

Története

Ásatások tanúsítják, hogy a korai bronzkor közepétől kezdve virágzó kánaáni város volt. A késő bronzkori Bétel azonban valamikor a Kr.e 13. század végén vagy a Kr. e. 12. század elején elpusztult.[1]:235

Már a Teremtés könyvében említve van a város, eredetileg a neve Lúz volt. Ábrahám a közelében épített oltárt.[2] Később itt jelent meg Isten Jákobnak az álmában[3] és a leszármazottainak ígérte a területet. Jákob ezután nevezte el a helyet Bételnek (Isten házának).

A zsidók kánaáni honfoglalása után, Benjámin törzsének jutott osztályrészül. Az egyik kultuszközpont volt, ahova ünnepeken elzarándokoltak. Egy időben itt őrizték a szent ládát,[4] és a nagy prófétákkal kapcsolatban álló próféta-tanítványok is laktak itt.[5] Még nagyobb jelentőségre tett szert, amikor I. Jeroboám a különszakadt északi országrésznek országos kultuszhelyévé nyilvánította, hogy a népe ne zarándokoljon Jeruzsálembe a templomhoz. Arany borjúszobrot állíttatott fel itt. Ámosz és Hóseás próféta ítéletet hirdettek felette.[6][7]

A későbbi nagyobb háborúktól kevésbé szenvedett. Az asszírok nem pusztították el, de az elhurcolt izraeliták helyébe idegeneket telepítettek. A babiloni háborúk idején feldúlták ugyan, de hamar újjáépült. A babiloni fogságból hazatértek egy része itt kezdett új életet. Mint kisebb település létezett a perzsa, görög és a római korban.

A középkorban a bizánciak és az arabok az ókori város építőköveit használták fel saját építkezéseikhez. A korai Izraeli királyság emlékei nem tárhatók fel, mert a mai lakott, azonos nevű ciszjordániai település alatt vannak.

Jegyzetek

  1. ↑ Lipschits, Oded. Bethel Revisited, Rethinking Israel: Studies in the History and Archaeology of Ancient Israel in Honor of Israel Finkelstein. Penn State Press, 233–246. o. (2017). ISBN 978-1-57506-787-2 
  2. ↑ Mózes 1. könyve 12 : 8.
  3. ↑ Mózes 1. könyve 28:10-22
  4. ↑ |Bírák könyve 20:27
  5. ↑ 2. Kir. 2:3
  6. ↑ Ámós 3:14
  7. ↑ Hóseás 4:15

További információk

Források

  • Dr. Tóth Kálmán: A régészet és a biblia
  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás