A mai világban a Ezdrás harmadik könyve olyan témává vált, amely a társadalom különböző területein sok ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár a kultúrára, a környezetre, a politikára vagy a gazdaságra gyakorolt hatása miatt, a Ezdrás harmadik könyve-nek sikerült felkelteni az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ezdrás harmadik könyve-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak fontosságát és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Az eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig alaposan áttekintjük a Ezdrás harmadik könyve relevanciáját a mai világban.
Ezdrás harmadik könyve | |
![]() | |
Szerző | nem ismert |
Megírásának időpontja | Kr. e. 1. század ? |
Nyelv | görög |
Témakör | a bibliai Ezdrás története |
Kiadás | |
Magyar kiadás | IN: A Károlyi-biblia 1981-es hasonmás kiadásában: Károlyi Gáspár: Szent Biblia I.–II., (szerk. Katona Tamás) Magyar Helikon, Budapest, 1981, ISBN 963-207-545-5 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ezdrás harmadik könyve témájú médiaállományokat. |
Ezdrás harmadik könyve ószövetségi apokrif irat.
A könyv szövege talán a Kr. e. 1. században íródott. Szerkesztője esetleg egy Rómában élő zsidó ember, de fellelhetőek rajta egyiptomi és qumráni hatások is. Teológiai sajátosságai Isten csak teremtőként való ábrázolása, illetve az a nézete, hogy Isten adja a zsidókat az ellenség kezébe. A könyv eszkatológiai tanítása nem egységes, és a Messiásnak is eszkatologikus szerepet szán.[1]
Nagy hatással volt a keresztény liturgiára, a római misszálé temetési miseszövegére, Kolumbusz Kristófra, Isaac Newtonra és John Miltonra.[1]
A mű tulajdonképpen az ószövetségi Ezdrás és Nehémiás könyvek átdolgozott változata. Ezeken kívül tartalmazza az ún. Dareiosz-elbeszéléseket judaizált formában. Számos látomás teszi különlegessé a könyvet. Némely része hasonlóságot mutat Újszövetségi igehelyekkel: