Szofoniás könyve

Az Ószövetség könyvei
Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.)
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Rúth 1–2 Sámuel 1–2 Királyok 1–2 Krónikák Esdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Ézsaiás Jeremiás Siralmak Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámós Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Szofoniás Aggeus Zakariás Malakiás
Katolikus deuterokanonikus könyvek
Tóbiás Judit 1 Makkabeusok 2 Makkabeusok Bölcsesség Sirák fia Báruk Jeremiás levele Dániel (kieg.) Eszter (kieg.)
A görög és szláv ortodox kánon többletei
2 Esdrás 3 Makkabeusok Manassé imája 151. zsoltár
A grúz ortodox kánon többletei
4 Makkabeusok 3 Esdrás
A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei
Ezra apokalipszise Jubileumok 1 Énok 1-3 Etióp Makkabeusok 4 Báruk
A szír Pesitta kánonjának többletei
Zsoltár 152-155 2 Báruk Báruk levele
Sablon:Az Ószövetség könyvei m v sz

Szofoniás vagy Zofóniás, Szefaniás könyve egy protokanonikus ószövetségi prófétai könyv, a kispróféták sorában a kilencedik.

Szofoniás, a Károlyi-bibliában: Sofóniás, (héber: צְפַנְיָה Zefánjah, Szefanja, Cefanja, jelentése: Jahve elrejt, megvéd) Kr. e. 7. századi héber próféta.

A bevezető sor szerint Jósiás király (Kr. e. 641-610) idejében tevékenykedett a Júdai Királyságban. Valószínűsíthető, hogy Jozija (Jósiás) vallási reformja (Kr. e. 630) előtt tevékenykedett, mert a király ebben az évben már eltávolította a bálványokat.

Náhum és Jeremiás próféta kortársa volt.

• 1,1 A könyv felirata
• 1,2-2,3 Fenyegető prófétai mondások Júda és Jeruzsálem ellen
• 2,4-7,5 Fenyegető prófétai mondások a pogány nemzetek ellen
• 3,1-8 Fenyegető prófétai mondások Jeruzsálem ellen
• 3,9-20 Üdvösség ígérete a nemzeteknek és Izraelnek

Könyvének két fő témája: Isten ítélete és öröme. Először beszél a pusztulásról, amely Júda népét fenyegeti bálványozása miatt. Az Úr napjáról úgy szól, mint amely a harag, a nyomorúság és az ínség napja lesz. Felszólítja az embereket, hogy tartsanak bűnbánatot, hogy ezáltal megmeneküljenek Istenítéletes haragja elől. Írásában Isten a szomszédos népeket is megítéli a gonoszságuk miatt. Egyetlen ember sem menekül meg az ítélet elől, aki nem bánja meg és hagyja el bűneit.

A próféta részletesen felsorolja Júda és Jeruzsálem vétkeit és Isten haragjának okát: pogány kultikus szokásokat, a szinkretista vallásgyakorlatot. (1,4-6). Mindez még párosul az élet minden területén megtalálható romlottsággal is, mely az egész népet járja át. (1,8-9.10-11; 3,3-4). Az ítélet meghaladja a történelem kereteit, világítélet méretet ölt,, kiterjed a környező népekre (2,4-15), az egész kozmoszra, emberre állatra egyaránt (1,2-3).

Minden fenyegetés ellenére Jahve napja nem a teljes pusztulás, hanem az üdvösség reményét hozza (3,9-20). Isten új népet szeretne teremteni, amely követi őt, A menekülés feltétele a megtérés (2,3). Úgy, amilyen a szegények bizalma, amely Isten erejére és hűségére támaszkodik. A szent maradékot, a megtért és Isten által összegyűjtött emberiséget a Jahvére hagyatkozás bizalma és „szegénység” jellemzi. Minden nép Jahvéhoz tér (2,11; 3,9-10)Izrael maradéka pedig Jahve oltalmát élvezi (3,11)^[1]

Szofoniás könyvének teljes szövege: http://hu.wikibooks.orghttps://scientiahu.com/Párhuzamos_biblia/Szofonás_könyve^{[halott link]}

• William MacDonald: Amit a Biblia tanít, Evangéliumi Kiadó