Szász János (rendező)

A mai világban a Szász János (rendező) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes a különböző területeken. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásai, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Szász János (rendező) olyan téma, amelyet érdemes részletesen elemezni és megvitatni. A Szász János (rendező) eredetétől a mai hatásig felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség érdeklődését, ezért elengedhetetlen a különböző élek és dimenziók feltárása. Ebben a cikkben elmélyülünk a Szász János (rendező) izgalmas világában, hogy részletesen megismerjük jellemzőit, kihívásait és lehetőségeit azzal a céllal, hogy bővítsük ismereteinket és megértsük ezt a lenyűgöző témát.

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Szász János (egyértelműsítő lap).
Szász János
(János Szász)
Szombathelyen 2018 januárjában
Szombathelyen 2018 januárjában
SzületettSzász János
1958. március 14. (67 éves)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaJodál Ágnes (1985–?)
Bognár Gyöngyvér (2001–)
SzüleiSzász Péter
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1983)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász János témájú médiaállományokat.

Szász János (Budapest, 1958. március 14. –) Balázs Béla-díjas magyar színházi és filmrendező, dramaturg, forgatókönyvíró, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész.

Életpályája

Jómódú lipótvárosi családba született. Apja Szász Péter író és filmrendező, aki az 1970-es és 80-as években alkotott. Anyja budapesti mozik üzemvezetését irányította. Jelentős társasági életet éltek családjával. Barátaik közé tartoztak olyan színésznagyságok, mint Őze Lajos, Kállai Ferenc, Sinkovits Imre és Latinovits Zoltán.[5] A szülői háttérnek is köszönhetően, már gyerekként kellékesként és világosítóként is dolgozott.[6]

1976–1980 között a Nemzeti Színház kellékese volt. 1980-tól Vámos László asszisztense a Budapesti Operettszínházban. 1983-ban[7] végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán. Folytatta tanulmányait, 1986-ban filmrendező szakon diplomázott. 1990-től Miskolcon, Gyulán, a Vígszínházban, Bostonban, Washingtonban, a Nemzeti Színházban, a Bárka Színházban, Oslóban rendezett. 1999-től az Európai Filmakadémia tagja. Egyetemi tanár, 2000–2021 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, 2002-től osztályvezető tanára, 2008 óta docense és a bostoni Harvard Egyetemen is tanít.[5][8] 2018-ban DLA fokozatot szerzett.[9]

Színészként nem épített ki jelentős karriert, de filmszerepeket vállalt, például a Szerencsés Dániel című filmdrámában Marcikát alakította.[5] Filmrendezőként A nagy füzet című filmje eljutott egészen az Oscar-rövidlistáig (legjobb 9 film) a „legjobb idegen nyelvű film” kategóriában.[10] 2018-ban nagyszabású történelmi film rendezését vállalta el Az utolsó bástya címmel közönségfilm készítésére készült a nándorfehérvári diadalról,[11] de felmerült, hogy a forgatókönyv alapján „torz, a történeti tényeket figyelmen kívül hagyó film” készülne súlyos tévedésekkel,[12] s a nyomtatott sajtóban is megjelent érvek alapján „nem világos, adottságai és tudása alapján egyáltalán képes-e levezényelni a tervezett szuperprodukciót”.[13] Maga Szász János úgy fogalmazott, hogy Ferenczy Gábor producer és közötte bizalmi válság alakult ki, így bejelentette, hogy nem lesz film.[14]

Külföldi publikációiban helyet kaptak komoly kritikák a magyar társadalommal és Magyarország kormányával kapcsolatban. 2013. november 6-án a Berliner Zeitungban azt állította, hogy Magyarországon verik a zsidókat, és fasiszták masíroznak az utcákon.[15] Nem sokkal később a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy személy szerint nem tapasztal kirekesztést, és megdöbbentette, milyen formában jelent meg az interjú a Berliner Zeitungban.[16] A Fix TV 2018. január 16-ai adásában rezignáltan úgy fogalmazott, hogy „sajnos hazajöttem”.

2019-ben a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány orvoscsapatának felkérésére elvállalta, hogy orvosi és tudományos célból dokumentálja a fejüknél összenőve született bangladesi sziámi ikrek műtéti szétválasztására irányuló hátralévő eseményeket, valamint a filmnyersanyagokból később, a műtétsorozat kimenetelétől függően, az orvosokkal egyeztetve később esetleg dokumentumfilmet készíthet.[17] A film a kialakult bizalmi válság miatt nem készült el, noha a nyersanyagok döntő többségét más készítette.[17][18][19]

2021-ben családjával Amerikába költözött.[20] New Yorkban az American Academy of Dramatic Artson kezdett tanítani.[21]

Magánélete

Három gyermek édesapja. Első házasságából lánya született. Második felesége 2001 óta Bognár Gyöngyvér Jászai Mari-díjas színművésznő, akivel két közös fiúgyermeküket (Pétert és Jakabot) nevelik.[5][22][23] Családjával Budakeszin élt 2021-ig.[24]

Színházi rendezései

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 15.[25]

  • Ibsen: Kísértetek (1990)
  • Gozzi: A szarvaskirály (1990)
  • Williams: A vágy villamosa (1997)
  • Csehov: Ványa bácsi (1998)
  • Brecht: Baal (1998)
  • Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása... ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában és ahogy azt a Gyulai Éjszakai Színtársulat színjátszói előadják ezerkilencszázkilencvenkilenc augusztusában (1999)
  • Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (2000)
  • Csehov: Slussz (2003)
  • Bulgakov: A Mester és Margarita (2005)
  • William Shakespeare: Lear (2007)
  • Csehov: Sirály (2008)
  • Csehov: Három nővér (2009)
  • Füst Milán: Boldogtalanok (2009, 2011)
  • Ulickaja: Orosz lekvár (2010)

Filmjei

Rendezőként

Forgatókönyvíróként

Színészként

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  2. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  4. ↑ https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-1994.79.0.html. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ a b c d Holczhaffer Csaba: Szász János: „Furcsa figurák között nőttem fel”. meglepetes.hu, 2011. január 29. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  6. ↑ Ritter György: Szászszorszörnyek Szász János filmjeiről. filmtett.ro, 2018. január 29. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  7. ↑ A Színművészeti Egyetem digitális archívuma. filmacademy.hu. . (Hozzáférés: 2012. augusztus 4.)
  8. ↑ Szász János rendező nem tanít tovább az SZFE-n (magyar nyelven). telex, 2021. január 12. (Hozzáférés: 2021. január 12.)
  9. ↑ Jákfalvi Magdolna - ODT Személyi adatlap. doktori.hu. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
  10. ↑ Csákvári Géza: Szász János: körülvesz minket a bestialitás. nepszava.hu, 2018. szeptember 14. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  11. ↑ Nagyszabású film készül a nándorfehérvári diadalról. mult-kor.hu, 2018. január 25. . (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  12. ↑ István, Stefka: Trükközés a Hunyadi film körül. Az Öreg. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  13. ↑ Film, ami nincs (magyar nyelven). Demokrata. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  14. ↑ Szántó Eszter: Szász János mégsem rendezi a Hunyadi-filmet. 24.hu, 2019. március 29. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  15. ↑ János Szász über „Das große Heft“: Sie singen „Nehmt den Zug nach Auschwitz“ (de-DE nyelven). Berliner Zeitung, 2013. november 6. . (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  16. ↑ Szász János: Nem félek! (magyar nyelven)
  17. ↑ a b György, Víg: Pataki Gergely: Csókay Andrással szétválasztottuk az ikreket, Szász János meg minket (magyar nyelven). index.hu, 2021. február 22. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  18. ↑ A sziámi ikrek filmese, Fuchs Richárd (magyar nyelven). Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány, 2020. február 19. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  19. ↑ Csodából botrány – a bangladesi ikrek szétválasztásának valódi története (Valaszonline.hu. 2022. január 26.)
  20. ↑ „Én itt nem vagyok a helyemen, ha ez megtörténhet”: Szász János elhagyta Magyarországot (magyar nyelven). telex, 2021. szeptember 11. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)
  21. ↑ „Az ember feje kinő újra”. www.artisbusiness.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
  22. ↑ László Pál: Szász János: Nem azért mondom ezt, mert a rendszer seggét nyalom. 24.hu, 2018. február 16. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  23. ↑ Szász János: "Furcsa figurák között nőttem fel" (magyar nyelven). Meglepetés, 2018. január 29. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  24. ↑ Rendőrök szállták meg Szász János filmrendező otthonát – frissítve (magyar nyelven). 24.hu, 2021. február 5. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  25. ↑ 2012. október 24-i lekérdezés
  26. ↑ a b Kovács Bálint: Andy Vajna tényleg egy felülmúlhatatlan zseni?, index.hu - 2017. márc. 6.
  27. ↑ Szász János az A hentes, a kurva, és a félszemű című filmjének korábbi címe Sóhajok hídja volt.[26]
  28. ↑ Palotai István: OSTAR ’97 Új Kelet, 4. évfolyam, 132. szám library.hungaricana.hu - 1997. június 9.
  29. ↑ Molnár Piroska, Tenki Réka és Háy János az idei Arany Medál-díjas. napiaszonline.hu, 2015. december 10. . (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  30. ↑ Őze Lajos-díjat kapott Tege Antal ‹ Heti Új Szó. hetiujszo.ro. (Hozzáférés: 2018. november 1.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek