Solymosi Zoltán

Ebben a cikkben a Solymosi Zoltán lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A Solymosi Zoltán eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Solymosi Zoltán viták és viták forrása volt, és végtelen véleményeket és elméleteket szült. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy kritikusan és tárgyilagosan elemezzük a Solymosi Zoltán kultúránkra, politikánkra, gazdaságunkra és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Hasonlóképpen döntő fontosságú annak megvizsgálása, hogy a Solymosi Zoltán hogyan fejlődött az idők során, és milyen következményekkel jár a mai jelenléte. Ezzel a feltárással reméljük, hogy megvilágítjuk a Solymosi Zoltán jelentését és hatását a mai világban.

Solymosi Zoltán
Született1967. december 12. (57 éves)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • balett-táncos
  • koreográfus
  • balett pedagógus
Iskolái
Kitüntetései

Solymosi Zoltán (Budapest, 1967. december 12.[2][3] –) Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas magyar táncművész, koreográfus.

Életpályája

Az Állami Balettintézetben 1988-ban szerezte diplomáját. Utolsó évesként már a Holland Nemzeti Balett ösztöndíjasa volt, majd két évig vezető táncosa. Ezután Európa számos nagy balettegyüttesénél táncolt, többek között Münchenben és a milanói Scalaban is. 1992-ben a Royal Balett állandó szólistája lett, majd fél évig az Angol Nemzeti Balettnél táncolt. A Magyar Állami Operaházban is rendszeresen fellépett.[2] Később a budapesti Táncművészeti Főiskola balettmestere, adjunktusa lett.[4]

2005–2007 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfus szakát is elvégezte.[5]

Magánélete

Felesége Amanda, akivel Salföldön él.[6] Öccse, Solymosi Tamás szintén táncművész.[5][7]

Díjai és kitüntetései

Fontosabb szerepei

  • Herceg (R. Van Dantzig: A hattyúk tava)
  • Herceg (Ashton: Hamupipőke)
  • Petruchio (Cranko: A makrancos hölgy)
  • Tybalt (Seregi László: Rómeó és Júlia)
  • Júdás (Fodor A.: A próba)
  • Spartacus (Seregi László)
  • Vronszkij (Pártay László: Anna Karenina)
  • Des Grieux (MacMillan: Manon)
  • Oberon (Ashton: Az álom)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. ↑ a b Solymosi Zoltán (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  3. ↑ Rekord (hu-HU nyelven). PIM Névtér. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  4. ↑ Királyi táncos volt (magyar nyelven). vasarnap.com. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  5. ↑ a b http://szfe.hu, SZFE-: Színház- és Filmművészeti Egyetem | Solymosi Zoltán (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  6. ↑ A tulipános ház. amiotthonunk.hu. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  7. ↑ Mindenem a balett!. ridikulmagazin.hu. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  8. ↑ Állami kitüntetések a legjobbaknak (magyar nyelven). kultúra.hu, 2016. március 13. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  9. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Megcsúszva bár, de átadták a Kossuth-díjakat Dörner Györgyéknek (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. augusztus 19. (Hozzáférés: 2020. október 31.)

Források