Schönvisner István

Napjainkban a Schönvisner István egyre nagyobb érdeklődés témává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Schönvisner István jelentős jelentőségre tett szert különböző területeken, a gazdaságtól a kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Schönvisner István életünkre gyakorolt ​​hatását, és azt, hogyan fejlődött az idők során. Az eredetétől a mai relevanciájáig megvizsgáljuk azokat a különféle szempontokat, amelyek a Schönvisner István-et olyan fontossá teszik ma. Ezenkívül elemezzük a különböző ágazatokban gyakorolt ​​hatását, és azt, hogy hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat.

Schönvisner István
Született1738. december 15.
Eperjes
Elhunyt1818. szeptember 26. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásarégész,
könyvtáros,
egyetemi tanár,
nagyváradi kanonok

Schönvisner István, más névformában Schönwisner, Schönwiesner, Schoenvisner (Eperjes, 1738. december 15. – Nagyvárad, 1818. szeptember 26.) régész, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok.

Életrajza

Egy polgári családban született Schönvisner Márton és Marcus Mária gyermekeként.[1] 1756-ban belépett a jezsuita rendbe, s miután Nagyszombatban elvégezte teológiai tanulmányait, a bécsi Theresianum prefektusa lett. A rend feloszlatása (1773) után filozófiai studiumokat folytatott. 1777-től a budai egyetemi könyvtár másodőre, 1780-tól az Érem- és Régiségtani Tanszék első professzora, 1794-től a könyvtár igazgatója, 1802-től termovai apát és nagyváradi kanonok volt. Latin és német nyelvű munkái máig a magyarországi tudományos régészet alapvetésének tekinthetők; magyarországi érem- és pénzkatalógusai forrásértékűek. Lényeges kiemelni Schönwisner Istvánnak a római provinciák hazai régészetét megalapozó munkásságát. Ő végeztette hazánkban az első tudományos célú ásatásokat, amelyek során többek között Óbudán felfedezte Aquincumot és Szombathelyen kiásatta Savaria romjait.

Művei

Emléktáblája az Aquincumi Múzeumban
  • De ruderibus Laconici Caldariique Romani... Budae, 1778.
  • Commentarius geographicus in Romanorum iter per Pannoniae... Budae, 1780.
  • Antiquitatum et historiae Sabariensis... Pestini, 1791.
  • Notitia Hungaricae rei numariae... Budae, 1801.
  • Catalogus nummorum Hungariae ac Transilvaniae Instituti Nationali Széchenyiani I–III. Pestini, 1810.

Irodalom

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Pauler Tivadar: A budapesti egyetem rectorai és cancellárjai. Pest, 1856.
  • Irodalomtörténeti Közlemények, 1896
  • Szentpétery Imre: A Bölcsésztudományi Kar története. Budapest, 1935.
  • Sánta Sára 2022: A tudományos igényű ókorkutatás és régészet első jelentős magyar képviselője: Schönvisner István élete és munkássága

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ familysearch.org Schönvisner István keresztelődési adatlapja