Chiolich Miksa

Chiolich Miksa
Született	1749. június 5. Zengg
Elhunyt	1808. szeptember 15. (59 évesen) Zágráb
Foglalkozása	egyetemi oktató teológus filozófus kanonok író
Sablon • Wikidata • Segítség

Löwenspergi Chiolich Miksa, Maksimilijan Ćolić (Zengg, 1749. június 5. – Zágráb, 1808. szeptember 15.) zágráb megyei áldozópap és egyetemi tanár.

Élete

A gimnáziumot Fiuméban végezte és az egyházi pályára lépett; ekkor Grazban a bölcseletet hallgatta, mire Rómába küldetett a hittaniak tanulására 1765-től, ahol doktorátusát is megszerezte. Azután Zágrábban lett hitszónok. 1789-ben a pesti egyetemen az erkölcsi hittan tanára és rektor volt, 1790-ben zágrábi kanonok lett.

Munkái

Oratio habita in introductione scholarum in theatro academico 1776. Zagrabiae.
Oratio funebris habita… piis manibus Stephani e comit. Niczky. Pestini, 1777.
Oratio funebris dum piis manibus M. Theresiae augustae regia Zagrab. acad. parentaret, dicta. Zagrabiae, 1781.
Oratio ad natalem Josephi II. Romanorum imperatoris. Uo. 1782.
Oratio funebris dicta… dum piis manibus com. Francisci Nadasdi pro-regis Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae parentaret. Uo. 1783.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
Hrvatski biografski leksikon

A Pesti Egyetem rektorai 1784–1872

Horváth Keresztély János (1784–1785)
Barits Béla (1785–1786)
Trnka Vencel (1786–1787)
Dugonics András (1787–1788)
Chiolich Miksa (1788–1789)
Markovics Mátyás Antal (1789–1790)
Winterl József Jakab (1790–1791)
Rausch Ferenc (1791–1792)
Stuhr József (1792–1793)
Rácz Sámuel (1793–1794)
Schönwisner István (1794–1795)
Demién Antal (1795–1796)
Stipsics Ferdinánd Károly (1796–1797)
Domin József Ferenc (1797–1798)
Kelemen Imre (1798–1799)
Schönbauer József (1799–1800)
Mitterpacher Lajos (1800–1801)
Markovics Mátyás Antal (1801–1802)
Stipsics Ferdinánd Károly (1802–1803)
Trenka Mihály (1803–1804)
Demién Antal (1804–1805)
Stipsics Ferdinánd Károly (1805–1806)
Szűts István (1806–1807)
Vrana István (1807–1808)
Kelemen Imre (1808–1809)
Bene Ferenc (1809–1810)
Bruna Ferenc (1810–1811)
Korbélyi Mihály (1811–1812)
Sax Mihály János (1812–1813)
Eckstein Ferenc (1813–1814)
Stipsics Alajos Manó (1814–1815)
Lang János Fortunat (1815–1816)
Brezanóczy Ádám (1816–1817)
Lenhossék Mihály (1817–1818)
Schmidt György (1818–1819)
Tumpacher József (1819–1820)
Vuchetich Mátyás (1820–1821)
Schuster János (1821–1822)
Tomcsányi Ádám (1822–1823)
Batthyány Alajos (1823–1824)
Markovics Pál (1824–1825)
Reisinger János (1825–1826)
Krobót János (1826–1827)
Vass László (1827–1828)
Rötth József (1828–1829)
Stáhly Ignác (1829–1830)
Faliczky Mihály (1830–1831)
Fischer Bertalan (1831–1832)
Frank Ignác (1832–1833)
Veleczky János (1833–1834)
Schedius Lajos (1834–1835)
Dercsik Nepomuk János (1835–1836)
Vízkelety Ferenc (1836–1837)
Böhm Károly (1837–1838)
Wolfstein József (1838–1839)
Osvald Ferenc (1839–1840)
Virozsil Antal (1840–1841)
Birly Ede Flórián (1841–1842)
Dégen János (1842–1843)
Fillinger Lipót (1843–1844)
Vízkelety Ferenc (1844–1845)
Fabini János Teophil (1845–1846)
Verney József (1846–1847)
Szabó Alajos János (1847–1848)
Virozsil Antal (1849–1860)
Márkfy Sámuel (1860–1861)
Pauler Tivadar (1861–1862)
Sauer Ignác (1862–1863)
Jedlik Ányos (1863–1864)
Schopper György (1864–1865)
Wenzel Gusztáv (1865–1866)
Ruppner János (1866–1867)
Roder Alajos (1867–1868)
Pollák János (1868–1869)
Konek Sándor (1869–1870)
Stockinger Tamás (1870–1871)
Toldy Ferenc (1871–1872)
Hatala Péter (1872–1873)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorai • 1635–1783 • 1784–1872 • 1873–1922 • 1922–1950 • 1950–

↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983