Chiolich Miksa

A mai világban a Chiolich Miksa olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a kulturális szférára gyakorolt ​​befolyása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a személyes fejlődésben betöltött fontossága miatt, a Chiolich Miksa-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. A témának további kutatása során a változatos lehetőségek és perspektívák univerzumába lépünk be, amelyek a Chiolich Miksa elmélkedésére, megkérdőjelezésére és megvitatására hívnak bennünket. Ebben a cikkben igyekszünk elmélyülni azokban a különböző szempontokban, amelyek miatt a Chiolich Miksa olyan releváns téma ma, és feltárjuk a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​hatását.

Chiolich Miksa
Született1749. június 5.[1]
Zengg
Elhunyt1808. szeptember 15. (59 évesen)[1]
Zágráb
Foglalkozása

Löwenspergi Chiolich Miksa, Maksimilijan Ćolić (Zengg, 1749. június 5. – Zágráb, 1808. szeptember 15.) zágráb megyei áldozópap és egyetemi tanár.

Élete

A gimnáziumot Fiuméban végezte és az egyházi pályára lépett; ekkor Grazban a bölcseletet hallgatta, mire Rómába küldetett a hittaniak tanulására 1765-től, ahol doktorátusát is megszerezte. Azután Zágrábban lett hitszónok. 1789-ben a pesti egyetemen az erkölcsi hittan tanára és rektor volt, 1790-ben zágrábi kanonok lett.

Munkái

  • Oratio habita in introductione scholarum in theatro academico 1776. Zagrabiae.
  • Oratio funebris habita… piis manibus Stephani e comit. Niczky. Pestini, 1777.
  • Oratio funebris dum piis manibus M. Theresiae augustae regia Zagrab. acad. parentaret, dicta. Zagrabiae, 1781.
  • Oratio ad natalem Josephi II. Romanorum imperatoris. Uo. 1782.
  • Oratio funebris dicta… dum piis manibus com. Francisci Nadasdi pro-regis Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae parentaret. Uo. 1783.

Források

  1. ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven). Croatian Biographical Lexicon , 1983