Domin József Ferenc

A mai világban a Domin József Ferenc sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életben betöltött szerepéig a Domin József Ferenc minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette. Akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​befolyása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár a tudományos területen betöltött relevanciája miatt, a Domin József Ferenc olyan téma, amely mélyreható elmélkedésre és kutatásra késztet bennünket. Ebben a cikkben a Domin József Ferenc-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentését, hatását és időbeli alakulását.

Domin József Ferenc
Életrajzi adatok
Született1754. január 27.
Zágráb
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1819. január 19. (64 évesen)
Zágráb
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus

Domin József Ferenc (Josip Franjo Domin, Zágráb, 1754. január 27. – Zágráb, 1819. január 19.) teológiai és bölcseleti doktor, egyetemi tanár, chasmai címzetes zágrábi kanonok és vaskai apát, a nápolyi és firenzei tudományos akadémia tagja.

Élete

Szülővárosában 1769-ben végezte a logikát, mire a jezsuita rendbe lépett, és bölcseletdoktori oklevelet nyert. A rend feloszlatása után világi pap lett a zágrábi egyházmegyében. Tanított a győri, zágrábi és pécsi akadémiákon. 1791. december 1-jén a pesti egyetemhez Horváth János helyébe a fizika és mechanika tanárává nevezték ki. 1794–1796-ban a bölcseleti kar dékánja és 1797-ban rektor volt.

1800-ban kanonok lett Zágrábban. Gyászbeszédet Klohammer Ferenc akadémiai igazgatóhelyettes (Zágráb, 1819.) mondott fölötte. Tagja volt a nápolyi királyi Arcádiának (1799 március) és az etruszk akadémiának (1802. december 10.) Könyvtárát testvére a zágrábi akadémiának ajándékozta.

Munkái

  • Dissertatio physica de aeris factitii genesi et utilitatibus. Jaurini, 1784
  • Dissertatio Sono campanarum fulmina promoveri potius, quam prohiberi prolusio habita. Quinque-Ecclesiis, 1786
  • Commentatio in electricitatem medicam regii musei physici Quinque-Ecclesiensis. Zagrabiae, 1789
  • Reflexionis quibus auctor commentationis de electricitate medica in museo physico Quinque-Ecclesiensi experimentis comprobata Julii Tranquilli aminadversioni in eandem Zagrabiae anno 1789 editae respondet Budae, 1790 (névtelenül)
  • Commentatio altera de electricitate medica, in museo physico Quinque-Ecclesiensi experimentis comprobata. Pestini, 1793
  • Ars electricitatem aegris tuto adhibendi, cum propriis, tum aliorum virorum celeberrimorum experimentis innixa. Uo. 1795. (2. kiadás. Uo. 1796)
  • Lampadis electricae optimae notae descriptio eaque utendi ratio. Uo. 1799. (Német fordítása Schedius Lajos jegyzeteivel. Uo. 1800)

Források