Wolfstein József

A mai cikkben részletesen megvizsgáljuk a Wolfstein József-et, amely téma az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette. A Wolfstein József eredetétől a jelenlegi társadalmunkra gyakorolt ​​hatásáig olyan téma, amely különböző területeken kíváncsiságot és vitát váltott ki. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat elemezünk, megvizsgáljuk azok hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, és megvizsgáljuk relevanciájukat a jelenlegi kontextusban. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Wolfstein József lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál. Ne hagyja ki ezt az átfogó felfedezést, amely felnyitja a szemét a Wolfstein József új ötletei és megközelítései előtt!

Wolfstein József
Született1773. június 29.[1]
Károlyváros
Elhunyt1859. április 18. (85 évesen)[2]
Buda[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár

Wolfstein József (Károlyváros, Horvátország, 1773. június 29. – Buda, 1859. április 18.) filozófiai doktor, matematikus, egyetemi tanár.

Élete

Horvátországban született. Édesapjának – aki tanácsbeli és város bírája volt – szerfelett szigorú bánásmódja miatt a szülei házat már fiatalon elhagyta, és Itáliába ment. Itt családi segítség nélkül a páduai egyetemen tanult. Alessandro Volta és Lazzaro Spallanzani tanítványa volt és a matematikai tanulmányokból a vizsgálatokat letéve Magyarországra jött. Tudománya és műveltsége feltünt (beszélt és írt több mint tíz nyelven), galánthai gróf Eszterházy Mihálynak, aki titkárának fogadta és pártfogásával 1797-ben az eszéki gimnáziumban tanár, 1803 körül a kassai jogakadémián a matematika tanára lett. 1818-ban a pesti egyetemen a felsőbb mennyiségtan rendkívüli, 1832. augusztus 20-án rendes tanárának nevezték ki és itt 1848-ig működött. 1848-ban királyi tanácsosi címre terjesztették fel, amit azonban a későbbi események folytán nem kapott meg.[3]

Több ízben volt dékán és az egyetemi rektori méltóságot is viselte. József főherceg nádor különös kegyére méltatta, csaknem mindennapos vendég volt a házánál és többször, különösen iskola ügyekben tanácsát is kikérte. 1859-ben hunyt el Budán 85 éves korában.

Művei

  • Positiones ex mathesi pura, ex institutionibus... Cassoviae, 1803.
  • Positiones ex mathesi pura. Cassoviae, 1806.
  • Positiones ex algebra. Cassoviae, 1807. és 1808. Két füzet.
  • Positiones ex mathesi applicata. Cassoviae, 1808.
  • Positiones ex geometria. Cassoviae, 1808.
  • Introductio in theoriam motus. Cassoviae. 1809.
  • Elementa geometriae purae. Cassoviae, 1811. Két tábla rajzzal.
  • Elementa trigonometriae utriusque. Cassoviae, 1811. Egy tábla rajzzal.
  • Introductio in mathesim puram. Pestini, 1830., 1832. Öt tábla rajzzal. (2. kiadás. Buda, 1838.)

Irodalom

  • M. Kurir 1832. II. 19. sz.
  • Fejér, Historia Academiae 139., 172. l.
  • Természettudományi Közlöny 1871. 497. l.
  • Szinnyei Könyvészete.
  • Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880. 371., 404. l. és Dr Bene Rudolf jegyzetei.

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  1. ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)
  2. ↑ „Wolfstein, Joseph” (német nyelven). Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich 58, 48. o. 
  3. ↑ Szentpétery Imre 1935: A bölcsészettudományi kar története 1635-1935 - A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története 4. Budapest, 349

További információk

  • Andor Csaba: Madách egyetemi évfolyamtársai és tanárai. = Madách Szimpózium IV. Bp., 1997.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.