Rácz Sámuel

Rácz Sámuel
Született1744. március 30.
Pest
Elhunyt1807. február 24. (62 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcseleti és orvosdoktor,
egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácz Sámuel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rácz Sámuel (Pest, 1744. március 30.Pest, 1807. február 24.) bölcseleti és orvosdoktor, egyetemi tanár. A magyar nyelvű orvosi oktatás úttörője.

Életpályája

Református székely szülők gyermeke, később a jezsuiták térítették át és nevelték. 1772-ben már végzett orvos volt, midőn mint Az emberi élet általános ismeretét tanító könyvének előbeszédében (1802) írja: "Bécsben (ahol tanult és 1773-ben ugyanott nyert orvosdoktori oklevelet) számos betegek észlelésével és gyógyításával foglalkozék." Majd Nagybányán, királyi kamarai és városi főorvosi hivatalt viselt 1777-ig. Mária Terézia királynő 1769 végén a Nagyszombati Egyetem három karához, a hittani, bölcseleti és jogtanihoz, majd ez utóbbi újabb adományokban részesíttetvén, az addig ott nem létező orvosi kart is kapcsolta, azt tanárokkal ellátta és az egész egyetemet a Van Svieten ausztriai főorvos és birodalmi közoktatási miniszter által a bécsi és prágai egyetemekre nézve behozott módszer szerint kormányozni elrendelte. A magyar orvosegyetemi tanári testület öt tanárból állott, akikhez miután az egyetem a jezsuitáknak 1773-ban történt eltöröltetése után azok kezéből nem csak kiesett, de újabb 1770-ben történt átalakíttatásától számítva már királyi egyetem címe alatt még hét évig Nagyszombatban tartózkodása után 1777-ben Budára a királyi palotába áthelyezték. Ekkor az addig foglalkozó öt tanárhoz Rácz Sámuelt rendkívüli tanárnak nevezték ki, amit ő 1794-ben kiadott Borbélyi tanításainak első darabjában következőleg említ meg: "Legalább a borbélyokat a belső nyavalyáknak orvoslására közönségesen a budai Universitásban tanítani kezdette a könyvszerző 1777. eszt. nov. 1. napján. Ilyen tanítások ennek előtte Magyarországban sohasem voltak." Ezen időtől fogva szakadatlan munkásságot fejtett ki Rácz az orvosi tudomány minden ágának magyar nyelven való tanításának meghonosításában, melynek egyes szakmáiban valóságos alapítója és atyja csakugyan ő volt. 1780 szeptember a bonctan rendes tanára lett 1200 n. forint fizetéssel, de a gyakorlati orvostan tanítására sebészek számára 200 forint jutalomdíj mellett azontúl is kötelezve maradt. Ezenkívül a katonai kórházban nyilvános leckéket tartott a betegágyaknál s egyszersmind igen széles és szerencsés orvosi gyakorlatot folytatott a fővárosban. 1786-tól 1792-ig bonctant, 1792-től 1807-ig élettant tanított; 1780-81-ben, 1785-1786-ban, 1790-91-ben és 1796-97-ben dékáni hivatalt viselt, 1793-ban pedig az egyetem rektorává választották. A magyar, német, latin nyelven kívül jártas volt a görög és francia nyelvekben is. Mária Terézia királynő koronás arany-érdempénzzel, s nem tudni, mikor és ki, királyi tanácsosi címmel tisztelte meg. Ezenfelül Hont megye karai és rendei táblabíráik sorába vették fel. Fiát 1797-ben a nógrádi felkelő nemes sereghez állította és saját költségén tartotta. Csokonai Vitéz Mihály versben üdvözölte.

Művei

Források