A Lang János Fortunat témája nagy érdeklődést és vitát váltott ki a kortárs társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Lang János Fortunat alapvető szerepet játszott az élet különböző területein, befolyásolva a kultúrát, a gazdaságot, a politikát és az interperszonális kapcsolatokat. Az idők során a Lang János Fortunat fejlődött, és alkalmazkodott a modern világ változásaihoz és kihívásaihoz, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve az egyének és a közösségek számára. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lang János Fortunat jelentőségét és hatását mai világunkban, elemezve következményeit és lehetséges jövőbeli perspektíváit.
| Lang János Fortunat | |
| Született | 1771. november 30.[1] Esztergom |
| Elhunyt | 1829. szeptember 23. (57 évesen) Pest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
Lang János Fortunat (Esztergom, 1771. november 30. – Pest, 1829. szeptember 13.) római katolikus pap, filozófiai, teológiai és jogi doktor, természettudós, egyetemi tanár, főesperes és királyi táblai főpap.
1792. november 1-től a bölcseletet és 1794-től a teologiát Pozsonyban végezte. 1798-ban fölszenteltetett és káplán volt Drégely-Palánkon, 1801-től tanfelügyelő a pozsonyi papnevelőben. 1802–1803-tól a természettant, mezei gazdaságtant és mennyiségtant a nagyszombati seminariumban, 1806–1807-től a patrologiát és dogmatikát a pesti királyi egyetemen, ahol 1816-ban rektor lett. Ugyanebben az évben a Pazmaneum igazgatója, majd az egyetem teológiai karának dékánja. 1821-ben a rákonyi Boldogasszony apátságát nyerte el. 1824-ben királyi táblai főpap, 1825-ben komáromi főesperes lett. 1829-ben hunyt el Pesten 58 éves korában.
Fejér György még három munkáját idézi:
Kézirati művei a magyar nemzeti múzeumban: