Ma a Oltár csillagkép olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző szféráiban. A Oltár csillagkép eredetétől napjainkig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Hatása az emberek mindennapi életére és a globális kultúrára az évek során nyilvánvaló volt. Ebben a cikkben a Oltár csillagkép-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai relevanciáig. Elemezzük hatását különböző kontextusokban, és jelentőségét a mai társadalomban. Ezenkívül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat, és azt, hogy az idők során hogyan fejlődött.
Oltár csillagkép | |
![]() | |
Adatok | |
Latin név | Ara |
Latin birtokos eset | Arae |
Rövidítés | Ara |
Rektaszcenzió | 16h 34m – 18h 10m |
Deklináció | -67° 41' – -45° 29' |
Területe | 237 négyzetfok |
Nagyság szerinti helyezés | 63 |
Teljesen látható | északi 25°-tól déli 90°-ig |
Legfényesebb csillag | (β Arae) |
fényessége | 2,85m |
Szomszédos csillagképek |
Az Oltár (latin: Ara) egy csillagkép a déli égbolton, a Skorpió csillagkép alatt.
Az ókori görög mitológiában az Ara volt az az oltár, amelyen egy kentaur feláldozta a farkast. Más görög monda szerint maga Dionüszosz, a bor és a mámor istene volt az Oltár. Az Ara a nevét egyébként Cicerótól kapta, aki Aratosztól (Kr. e. 310-245), a görög költőtől vette át, aki Thytérion-nak hívta.