Kis Oroszlán csillagkép
Napjainkban a Kis Oroszlán csillagkép nagy érdeklődést és jelentőségű téma a mai társadalomban. A Kis Oroszlán csillagkép-ről szóló viták egyre gyakrabban zajlanak különböző területeken, legyen szó politikáról, kultúráról, tudományról vagy technológiáról. A Kis Oroszlán csillagkép olyan téma, amely ellentmondó véleményeket vet fel, és kétségtelenül vitákat generál. Ebben a cikkben a Kis Oroszlán csillagkép különböző szempontjait vizsgáljuk meg, és elemezzük a mindennapi életre gyakorolt hatását. A Kis Oroszlán csillagkép a keletkezésétől a mai fejlődéséig alapvető szerepet játszott a világ alakításában, amelyben élünk. Ezeken az oldalakon megpróbálunk elmélyülni a Kis Oroszlán csillagkép legrelevánsabb aspektusaiban, és felfedezni, hogyan befolyásolta gondolkodásmódunkat és cselekvésünket.
| Kis Oroszlán csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Leo Minor |
| Latin birtokos eset | Leonis Minoris |
| Rövidítés | LMi |
| Rektaszcenzió | 9h 22m – 11h 07m |
| Deklináció | +41° 30´ – +22° 50m |
| Területe | 232 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 64 |
| Teljesen látható | északi 90°-tól déli 45°-ig |
| Legfényesebb csillag | 46 Leonis Minoris (Praecipua) |
| fényessége | 3,83m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Kis Oroszlán (latin: Leo Minor) jellegtelen csillagkép az Oroszlán feje fölött. Legalább 100 mm-es nyílású távcső kell a megfigyeléséhez, ennél kisebb szinte semmilyen élményt nem nyújt.
Története, mitológia
Johannes Hevelius lengyel csillagász már megemlíti a Prodromus Astronomiae, 1690 című művében.
Csillagok
- β Leonis Minoris: G8 színképtípusú óriáscsillag, a látszólagos fényessége mintegy 4,2 magnitúdó, az abszolút fényessége pedig körülbelül -0M6.
- R Leonis Minoris: Mira változó, 372 naponként 6,3 és 13,2 magnitúdó között változik a fényessége.
- 20 Leonis Minoris: a Naptól mintegy 50 fényévnyi távolságra lévő kettőscsillag
- 46 Leonis Minoris - Praecipua: mintegy 100 fényévnyire van a Földtől, az abszolút fényessége 1,4M, a látszólagos 3,8m. A csillag nem szerepel a Bayer-féle jelölésben.
Mélyégobjektumok
A csillagkép nem tartalmaz nevezetes objektumot.
Források
- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, második kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Leo Minor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
