Nyíl csillagkép
Ez a cikk a Nyíl csillagkép témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A Nyíl csillagkép olyan téma, amely minden korosztályt, nemet és társadalmi osztályt érint, ellentmondó véleményeket generált, és nagy érdeklődést ébreszt a mai aktualitása miatt. Ez a cikk a Nyíl csillagkép-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemzi, az eredetétől az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig. Különféle perspektívák és nézőpontok kerülnek bemutatásra azzal a céllal, hogy mélyen megértsék a Nyíl csillagkép jelentőségét a mai társadalomban.
| Nyíl csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Sagitta |
| Latin birtokos eset | Sagittae |
| Rövidítés | Sge |
| Rektaszcenzió | 18h 57m – 20h 20m |
| Deklináció | +16° 10’ – +21° 40’ |
| Területe | 80 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 86 |
| Teljesen látható | északi 10°-tól déli 90°-ig |
| Legfényesebb csillag | (γ Sagittae) |
| fényessége | 3,47m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Nyíl csillagképet (latinul: Sagitta) a görögök Tóxon vagy Ositos néven ismerték. Mai nevét a latinoktól kapta. A csillagképet Ptolemaiosz a 2. században sorolta be a 48 csillagkép közé, az égi egyenlítőtől északra található, és a Déli Sarkot kivéve mindenhol látható a Földről. A harmadik legkisebb csillagkép.
Története, mitológia
A csillagkép csupán halvány csillagokat tartalmaz. Az alakjában sok nép nyilat vélt felfedezni, például a perzsák, a zsidók, a görögök, a rómaiak és az arabok, akik El Shammnak nevezték. Az ókori görögök azt a fegyvert látták benne, amellyel Héraklész a sas ellen küzdött.
Látnivalók
Csillagok
Ez a csillagkép egyike azon eseteknek, amelyekkel kapcsolatban Johann Bayer úgy döntött, hogy a csillagok a besorolásukat nem a fényességük szerint kapják. Jelen esetben az alakzat legfényesebb csillaga nem az alfa, hanem a gamma Sagittae.
- α Sagittae, arabul Sham: sárga óriás 4m37-s csillag, 610 fényév távolságra van a Földtől.
- γ Sge: 3,47 magnitúdós óriáscsillag, a távolsága 170 fényév.
- δ Sge: 3,82 magnitúdós, 4 optikai összetevő alkotja.
- ε Sge: G8 III osztályú, 5,66 magnitúdós csillag,
- η Sge: ennek a csillagnak a fényessége 5,1 magnitúdó és a K2 spektrális osztályba tartozik.
- V Sagittae: kataklizmikus változó a csillagkép északkeleti sarkában
Mélyég-objektumok
- M71: nagyon laza gömbhalmaz, 13 000 fényévre van a Földtől. Philippe Loys de Cheseaux francia csillagász fedezte fel 1745-ben vagy 1746-ban.
Források
- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sagitta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
