Ebben a cikkben a Távcső csillagkép témáját különböző nézőpontokból tárgyaljuk, elemezve annak fontosságát, hatását és relevanciáját a mai társadalomban. A Távcső csillagkép-hez kapcsolódó különféle szempontokat, valamint társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai vonatkozásait vizsgáljuk meg. A cikk során különböző vélemények és nézőpontok kerülnek bemutatásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsanak a Távcső csillagkép-ről. Ezenkívül megvizsgálják a lehetséges megoldásokat és kezdeményezéseket a Távcső csillagkép által jelentett kihívások kezelésére, hogy ösztönözzék a párbeszédet és a témával kapcsolatos gondolkodást.
Távcső csillagkép | |
![]() | |
Adatok | |
Latin név | Telescopium |
Latin birtokos eset | Telescopii |
Rövidítés | Tel |
Rektaszcenzió | 18h 09m – 20h 30m |
Deklináció | -45° 05’ – -57° 00’ |
Területe | 252 négyzetfok |
Nagyság szerinti helyezés | 57 |
Teljesen látható | északi 33°-tól déli 90°-ig |
Legfényesebb csillag | (α Telescopii) |
fényessége | 3,5m |
Szomszédos csillagképek |
A Távcső (latin: Telescopium) egy jellegtelen csillagkép a déli égbolton. Nicolas Louis de Lacaille abbé, francia csillagász vezette be.
A csillagkép Nicolas Louis de Lacaille (1713-1762) abbétól, a francia csillagásztól kapta a nevét, aki nagyon tisztelte a távcsövet, mint a csillagászati megfigyelés fontos eszközét. Az abbé Giovanni Domenico Cassini tanítványa is volt. Az elnevezés a görög nyelvből került át a latinba.
A jellegtelen csillagkép eredetileg egy csörlőn álló nagy távcsövet ábrázolt.
(Nem ismertek.)