Cepheus csillagkép

Cepheus csillagkép
Adatok
Latin név	Cepheus
Latin birtokos eset	Cephei
Rövidítés	Cep
Rektaszcenzió	20h 00m – 8h 20m
Deklináció	+53° – +88°
Területe	588 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	27
Teljesen látható	északi 90°-tól déli 10°-ig
Legfényesebb csillag	α Cephei (Alderamin)
fényessége	2,44m
Szomszédos csillagképek	Kis Medve Sárkány Hattyú Gyík Cassiopeia Zsiráf

A Cepheus az északi égbolt egyik csillagképe. Az égbolton a görög mitológiából ismert Képheuszt, Etiópia (mitológiai) királyát jeleníti meg. Egyike a 88 modern csillagképnek, a Ptolemaiosz által lejegyzettek közül a 47-ik.

Képheusz, Kassziopeia, Androméda, Pégaszosz, Kétó és Perszeusz történetei egy mondakörbe tartoznak.

Képheusz felesége, Kassziopeia meg volt győződve arról, hogy az ő szépsége meghaladja a tengeri nimfák messze földön híres szépségét. Dicsekvését az istenek nem nézték jó szemmel. Poszeidón, a tengerek istene egy óriási cethalat küldött büntetésül, mely rengeteg emberrel végzett. A király jósokhoz fordult, választ akart kapni arra, hogyan tudna megszabadulni a szörnyetegtől. A jóslat szerint csak egy mód volt a menekvésre, ha feláldozzák a szörnyetegnek egyetlen lányukat, Andromédát. A királyi pár eleget tett a feladatnak, és Andromédát egy sziklához kötötték a tenger közelében. Perszeusz azonban a lány segítségére sietett, végzett a szörnyeteggel, kiszabadította Andromédát és feleségül vette.

• A γ Cephei egy 50 fényév távolságra található kettőscsillag. A rendszer kisebb tagja egy vörös törpe csillag, míg párja egy narancssárga, K1IV színképtípusú csillag, mely körül 2002-ben exobolygót találtak. A precesszió miatt körülbelül i. sz. 4000–8000 között az északi égi pólus a Cepheus csillagképben lesz. I. sz. 4050 táján a γ Cephei, majd 7530 táján az α Cephei, vagyis az Alderamin lesz a sarkcsillag.
• A δ Cephei a cefeida típusú változócsillagok legismertebb képviselője, egyben névadó prototípusa. Méretét pár napos periódussal változtatja, így átlagos fényességében is periodikusságot mutat.
• A μ Cephei, mely Herschel Gránátcsillagaként is ismert, félszabályos változócsillag, vörös szuperóriás. Fényességét 730nap alatt 3,4^m és 5,1^m között változtatja. Átmérője megközelítőleg akkora, hogy ha Naprendszerünk közepén helyeznénk el, felszíne a Szaturnusz pályájáig nyúlna.
• A Kruger 60 egyike a Földhöz legközelebbi csillagoknak, mindössze 13 fényév távolságra található. Fényessége 11^m körüli, a rendszert két vörös törpe alkotja.
• A V354 Cephei az egyik legnagyobb ismert csillag.

• NGC 40 egy fiatal planetáris köd
• NGC 188 az északi pólushoz legközelebbi nyílthalmaz, mely egyike a legrégebb óta ismert nyílthalmazoknak
• NGC 6946 egy spirálgalaxis, mely a Cepheus és Cygnus határán található
• NGC 7023 nyílthalmaz

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
• Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7^[1]
• Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi Kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675

A Wikimédia Commons tartalmaz Cepheus csillagkép témájú médiaállományokat.

• Cepheus csillagképről, képek és jellemzés

Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!