A mai világban a Nyílthalmaz olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki. Akár a társadalomra, akár a tudományra, a kultúrára vagy bármely más területre gyakorolt hatása miatt, a Nyílthalmaz világszerte nagy jelentőségű témává vált. A történelem során a Nyílthalmaz alapvető szerepet játszott az emberiség fejlődésében és evolúciójában, és hatása ma is érezhető. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nyílthalmaz-hez kapcsolódó különböző oldalakat és szempontokat, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A nyílthalmaz csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással. Átmérőjük 1 – 20 parszek közötti; csillagaik száma a néhány tucatnyitól a néhány ezerig terjedhet. Többnyire csillagközi gáz- és porfelhők környezetében találhatóak. Néhányuk körül – mint az Orion-köd esetében – látványosabb a felhő mint az azt megvilágító, gerjesztő csillaghalmaz, mások esetében (például a Plejádok) viszont már csak a maradványai láthatóak. A Tejútrendszerben mintegy 1000 nyílthalmaz ismert, de a teljes szám ennek a tízszerese lehet. A fontosabb nyílthalmazok listája megtalálható a Messier-katalógusban.
A nyílthalmazokat három különböző módon lehet csoportosítani:
Ezen kívül a nyílthalmazoknak van még egy kevésbé ismert csoportja: a mozgási halmaz
Ennek alapján tagjaik, valamint a mezőcsillagok szétválasztása elvégezhető. Legjellemzőbb képviselője az UMa mozgási halmaz. (d~150pc, n~120, a Nap a belsejében van anélkül, hogy tagja lenne) Ilyen halmaz még például a Plejádok, a Hyadok, az Orion-, a Perseus-, a Skorpió-Kentaur- vagy a Herkules-áramlat.