Ebben a cikkben a Mel 25-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években érdeklődést és vitát váltott ki. A Mel 25-et különböző tudományterületeken tanulmányozták és kutatták, és a társadalomra és a kultúrára gyakorolt hatása tagadhatatlan. A történelem során a Mel 25 döntő szerepet játszott az emberiség fejlődésében, és hatása ma is aktuális. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy kritikusan és objektíven elemezzük a Mel 25 jelenségét, következményeit és lehetséges következményeit jelenkori világunkban.
Melotte 25 nyílthalmaz | |
![]() | |
Megfigyelési adatok | |
Csillagkép | Taurus |
Rektaszcenzió | 04h 26m 54s |
Deklináció | +15° 52′ 00″ |
Távolság | 151 fé, 46 pc |
Más elnevezések | Hyadok, Caldwell 41 |
A Melotte 25 (ismertebb nevén Hyadok) egy nyílthalmaz a Taurus (Bika) csillagképben. A Hyadok nevet a görög mitológia szereplőiről, a hüaszokról kapta.
A nyílthalmaz az ősidők óta ismert, mivel szabad szemmel is látható. I. e. 750 körül már Homérosz, i. e. 700 táján Hésziodosz is említést tesz róla, de számos más ókori szerző műveiben is megjelenik. Első katalogizálását valószínűleg Giovanni Battista Hodierna végezte el 1645-ben, majd 1915-ben Philibert Jacques Melotte katalógusába is bekerült. A 17. és 18. századi csillagatlaszok és térképek többségében is szerepel.
Körülbelül 150 fényév távolságával a hozzánk egyik legközelebb eső nyílthalmaz. A halmaz központjának kiterjedése nagyjából 10 fényév, de külső csillagai miatt legalább 80 fényév átmérőjű. A Hertzsprung-Russell diagram alapján a halmaz becsült kora 790 millió év. A halmaz csillagai az Orion csillagképben található Betelgeuze nevű csillagtól egy kissé keletre található pont felé mozognak. A Bika csillagkép legfényesebb csillaga az Aldebaran nevű narancsszínű óriáscsillag, amely látszólag a nyílthalmaz része, azonban valójában jóval közelebb található a Földhöz, mint a halmaz csillagai.
Szabad szemmel is látható. Megfigyelhetőségi ideje megegyezik a Bika csillagkép főcsillaga, az Aldebaran megfigyelhetőségi idejével.