A következő cikkben a Holló csillagkép-be fogunk beleásni, egy olyan témába, amely már évek óta érdeklődés és vita tárgya. A Holló csillagkép egy olyan téma, amely számos szempontot lefed, és különböző dimenziókkal rendelkezik, amelyeket érdemes megvizsgálni. A Holló csillagkép eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig különböző tudományágak szakértői tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben megpróbáljuk a Holló csillagkép-et különböző nézőpontokból kezelni, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Reméljük, hogy ez az elemzés hozzájárul a Holló csillagkép-ről szóló ismeretek gazdagításához, és kiindulópontként szolgál a jövőbeli kutatásokhoz és elmélkedésekhez.
Holló csillagkép | |
![]() | |
Adatok | |
Latin név | Corvus |
Latin birtokos eset | Corvi |
Rövidítés | Crv |
Rektaszcenzió | 11 56m – 12h 56m |
Deklináció | -11°40’ – 25°10’ |
Területe | 184 négyzetfok |
Nagyság szerinti helyezés | 70 |
Teljesen látható | északi 60°-tól déli 90°-ig |
Legfényesebb csillag | γ Corvi (Gienah) |
fényessége | 2,58m |
Szomszédos csillagképek |
A Holló (latin: Corvus) egy csillagkép.
Nevét mitológiai értelmezésben Apollón hollója után kapta, akit az isten elküldött, hogy hozzon vizet a serlegébe (crater). A holló azonban megállt fügét enni, és víz helyett egy vízi kígyóval tért vissza a karmai közt. Apollónnak azt hazudta, hogy a kígyó miatt nem tudott vizet hozni. Az isten annyira feldühödött a hazugságon, hogy a hollót is, a kígyót is és a serleget is az égre dobta. Azóta kárognak a hollók, mert szomjasak.
A δ, γ, ε és β Corvi a Holló szárnya ("the sail", itt: a szárny). A csillagkép első öt csillaga megegyezik az indiai csillagászatból ismert Hasta nakshatra-val.