Manapság a Varjúháj olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a szakmai relevanciájáig a Varjúháj egyre gyakoribb beszédtémává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Varjúháj példátlan jelentőségre tett szert életünkben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Varjúháj különböző oldalait, és elemezzük a valóságunk különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Történetétől a jövőbeli vonatkozásaiig a Varjúháj olyan téma, amely alapos vizsgálatot érdemel.
Varjúháj | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Borsos varjúháj (Sedum acre)
| ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Kárpát-medencei fajok: | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Varjúháj témájú médiaállományokat és Varjúháj témájú kategóriát. |
A varjúháj (Sedum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó nemzetség.
Magyarországon a borsos varjúháj (Sedum acre) és a hatsoros varjúháj (Sedum sexangulare) meglehetősen gyakori.
Ausztrália és az antarktikus flórabirodalom kivételével mindenütt honos; (Ausztráliába néhány faját betelepítették); de a fajok többsége holarktikus.
Gyökerei sekélyen a felszín alatt terülnek szét. Több más, a varjúhájfélék családjába tartozó nemzetségtől eltérően tőlevélrózsája egy fajnak sincs: elheverő vagy ritkábban felálló szárukon keresztben átellenesen állnak megvastagodott, általában hengeres, néha ellaposodó, de szinte mindig apró leveleik – ritkábban más levélállások is előfordulnak; levélnyelük általában nincs. Sugaras szimmetriájú virágai többnyire bogernyővirágzatban nyílnak. A változatos színű virágoknak 5-5 (ritkábban 6-6) csésze- és sziromlevele van; a porzók száma ugyanennyi vagy kétszer ennyi. A szirmok csúcsa hegyes, a virág felülről nézve csillag alakú.
A fajok többségük lágyszárú, levélszukkulens pozsgás növény, vagyis jól tűri a szárazságot. Néhány faj fásuló szárú félcserje, mások epifiták; akadnak köztük örökzöldek, félörökzöldek és lombhullatók is. A trópusi-szubtrópusi fajok a Kárpát-medencében nem télállók. Levéldugványról kiválóan szaporítható, a szárról könnyen letörő levélkék spontán is könnyen meggyökeresednek.
Sziklakertek, sekély talajrétegű napos felületek igénytelen gyeppótló, talajtakaró, illetve dísznövénye.
Egyes rendszertani felosztásokban Sedum rosea vagy Sedum rhodiola néven ebbe a nemzetségbe tartozik a Magyarországon nem őshonos, gyógynövényként használt illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea) is.
A koreai konyhában kedvelt salátanövény.[1]