Vanyarc | |
Dessewffy–Bánffy-kúria | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Nógrád |
Járás | Pásztói |
Jogállás | község |
Polgármester | Szabó Sándor (független) |
Irányítószám | 2688 |
Körzethívószám | 32 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1130 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 37,18 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 32,22 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 49′ 16″, k. h. 19° 27′ 08″47.821161111111, 19.45228055555647.821161°N 19.452281°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 16″, k. h. 19° 27′ 08″47.821161111111, 19.45228055555647.821161°N 19.452281°E | |
Vanyarc Pozíció Nógrád vármegye térképén | |
Vanyarc weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vanyarc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vanyarc (szlovákul Veňarec) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Vanyarc, Hraszti - légi fotó Vanyarc, Hraszti - légi felvételA Cserhát déli részén fekszik, Budapesttől mintegy 70 kilométerre. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geoparkhoz tartozik. A legközelebbi települések Bercel, Kálló, Szirák és Acsa, de közvetlen közúti kapcsolata csak az első hárommal van. A település főutcája a 2129-es út, amelyből itt ágazik ki déli irányban, Kálló felé a 2137-es út.
A település és környéke már az őskorban is lakott hely volt. A községet először egy oklevél említi 1286-ban.A tatárjárásnak lehet az emléke a vanyarci Hraszti vár, amely alkalmi erődítményként funkcionálhatott, és az idehúzódó lakosság védelmét szolgálta.
A birtokosok egyike feltehetően a 14. század első felében vehette fel a Vanyarci előnevet. 1484-ben Wanyarcz néven említik, és a Rédei család birtokaként szerepel. 1542-ben Viczmándy István és Szentmarjai Balázs az urai, de már mint puszta és a török adóztatás alá vetett helység szerepel.
Vanyarc község a 16. század közepére teljesen elpusztult. A 17. században a török visszavonulása után, a teljesen elpusztított, elnéptelenedett helységbe szlovák telepesek érkeztek. A vanyarci evangélikus egyház feljegyzései szerint a falu újra települése 1705-ben kezdődött, amikor állott már itt néhány pásztorkunyhó. Néhány év alatt a hely annyira benépesedett, hogy lakóit már 1717-ben összeírták, és ún. porció adót vetettek ki rájuk. Az 1723-as dicalis összeírás Vanyarcot újonnan települt községként nevezi meg.
Az 1798-as feljegyzések szerint a község lakóinak száma 990 fő volt. A község a 19. században a Dessewffyek, Veres Pál és Veres Pálné Beniczky Hermin révén került be a vármegye és az ország kulturális és politikai vérkeringésébe.
Veres Pálné emléktáblájaA lakosság többsége evangélikus. 1994-ben megalakult a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat, mely a települési önkormányzattal karöltve dolgozik a nemzetiségi oktatás, a hagyományok ápolása, őrzése terén. Kiemelkedő az évente megrendezett Haluskafesztivál a sztrapacskafőző-versennyel, nemzetiségi találkozóval és táncházzal.
Vanyarc volt a 2014-es önkormányzati választás idején azon kevés magyarországi települések egyike, ahol a kormányon egyébként már második ciklus óta koalícióban, szövetségesként politizáló Fidesz és KDNP egymás ellenében politizált, és az egyetlen olyan település, ahol a KDNP polgármesterjelöltje nyert a Fidesz jelöltjével szemben. A hivatalban lévő polgármester, Hrncsjár Mihályné a KDNP polgármester-jelöltjeként Katymári Lászlóval, a Fidesz jelöltjével csapott össze a polgármesteri székért, és nagy arányban nyert is. A Fidesz a képviselő-testületbe sem tudott bejuttatni egyetlen képviselőt sem (5 független és 1 KDNP-s jelölt jutott be), így a nagyobbik kormánypárt kiszorult a község vezetéséből.
A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester asszony 2021 decemberének első napjaiban elhunyt. A két dátum közti aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 1262 | 1243 | 1212 | 1196 | 1161 | 1130 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 25%-a szlovák, 7%-a cigány, 1%-a német, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 11,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 15% szlováknak mondta magát (21,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,6%, református 0,6%, evangélikus 53,7%, felekezeten kívüli 3,4% (22% nem nyilatkozott).
Ez a Nógrád vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A Pásztói járás települései | ||
---|---|---|
Alsótold · Bér · Bokor · Buják · Csécse · Cserhátszentiván · Ecseg · Egyházasdengeleg · Erdőkürt · Erdőtarcsa · Felsőtold · Garáb · Héhalom · Jobbágyi · Kálló · Kisbágyon · Kozárd · Kutasó · Mátraszőlős · Palotás · Pásztó · Szarvasgede · Szirák · Szurdokpüspöki · Tar · Vanyarc |