Bokor (település)

Bokor
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Pásztói
Jogállás	község
Polgármester	Hegedűs Pál (független)
Irányítószám	3066
Körzethívószám	32b
Népesség
Teljes népesség	87 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	16,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	253 m
Terület	6,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 55′ 46″, k. h. 19° 32′ 31″47.929430555556, 19.54201111111147.929431°N 19.542011°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 46″, k. h. 19° 32′ 31″47.929430555556, 19.54201111111147.929431°N 19.542011°E
Bokor Pozíció Nógrád vármegye térképén
Bokor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A templom karzata A templom oltára

Bokor község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. Nevét egyes kutatók a középkorban használatos „Bukur” személynévből eredeztetik, de a bokor köznévből is származhat a táj bokros-cserjés jellege miatt. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

A Cserhát magaslatai közt fekszik, Pásztótól légvonalban nagyjából 10 kilométerre nyugatra. A völgyben fekvő falut dombok-erdők övezik, kiváló gyalogos- és kerékpár-útvonalakkal.

Megközelítése

Zsáktelepülés, csak közúton és csak egy útvonalon érhető el, a Mohora-Alsótold közt húzódó 2123-as útból kiágazó 21 147-es számú mellékúton, Kutasón keresztül.

Az ország távolabbi részei felől a legkönnyebben a Hollókő elérését is segítő 2122-es útról közelíthető meg, Alsótoldon letérve a 2123-as úton, majd arról Kutasó irányában délnek fordulva.

Története

Bokor Árpád-kori település. Az oklevelek 1265-ben említették először egy birtoklevélben. Báthori István országbíró 1439-ben kapta adományul, ekkor Buják várának tartozéka volt. A középkori falu valamivel délebbre feküdt, és Kisbokornak nevezték, és valószínűleg a török időkben pusztult el. Ősi templomának maradványait az eke néha még az 1900-as évek elején is felvetette. 1715-ben a vármegyei adóíveken öt magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig öt magyar, valamint egy-egy szlovák és német háztartást írtak össze. Az 1770 évi úrbéri rendezéskor Darvas Ferenc és Darvas József, majd később, a 19. század elején Zsembery Zsigmond és a Gyürky család voltak birtokosai. 1863-ban egy nagy tűzvész alkalmával az egész község leégett, az evangélikus templommal együtt, amely azonban újra felépült.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 286 lakosából 74 magyar, 212 szlovák volt. Ebből 48 római katolikus, 232 evangélikus, 6 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

Polgármester			Megjegyzés
1990–1994	Cserenyi Pál	független
1994–1998		független
1998–2003		független
2003–2006	Dömsödi Gábor	független	Időközi választás 2003. április 27.
2006–2010	Engel Krisztina	független
2010–2011		független	hivataláról lemondott
2011–2014	Dömsödi Gábor	független	Időközi választás 2011. november 20.
2014–2020	Hegedűs Pál	független
2020–2024		független	Időközi választás 2020. január 28.

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 117 szavazásra jogosult lakos közül 99 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két, független jelölt, Cserényi Pál addigi polgármester és egyetlen kihívója, Dömsödi Gábor médiaszemélyiség között. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2003. április 27-én tartották meg.

2011. november 20-án újabb időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, ezúttal az addigi polgármester lemondása okán. A választáson a leköszönő faluvezető elődje egyedüliként indult el, így az érvényes szavazatok 100 %-ával nyerte el, immár másodjára a polgármesteri posztot.

A 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után a polgármester-választás tekintetében ismét nem lehetett eredményt hirdetni a településen, ezúttal megint csak az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt: az előző polgármester, Hegedűs Pál és három kihívójának egyike, Ocskay Zoltán egyaránt 31-31 szavazatot szerzett. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 26-án tartották meg: ezen Hegedűs Pál októberi kihívói közül senki sem jelöltette magát, új jelöltként indult el viszont dr. Illés Márta, aki végül 10 szavazattal, 32-42 arányban alulmaradt a korábbi településvezetővel szemben.

Önkormányzati képviselő-testületei

2014-2019

Hegedűs Pál polgármester, Engel Krisztina alpolgármester; Kórósné Baros Erzsébet, Maczkó László és Szepes Péter képviselők.

Lakossága

A lakosság korösszetétele 2010-ben:

• 0–6 éves – 4 fő
• 7–14 éves – 5 fő
• 15–24 éves – 10 fő
• aktív korú – 52 fő
• nyugdíjas – 66 fő

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	131	130	125	93	89	87
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 8,7% románnak, 20,4% szlováknak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 7,8%, evangélikus 45,6%, egyéb vallású vagy felekezetű 8,7%, felekezeten kívüli 6,8% (6,8% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% szlováknak, 2,2% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,1% volt evangélikus, 18% római katolikus, 5,6% református, 4,5% egyéb keresztény, 6,7% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).

Látnivalók

• Műemlék templomrom: A temető legmagasabb pontján állnak egy 13. századi templom romjai. A falmaradványokat fák, bokrok nőtték be. A nyugati fal hat méteres hosszan még áll, a keleti alapfalra az ezredfordulón ravatalozót építettek.
• Műemlék evangélikus templom: 1727-ben a Bokorban lakó evangélikusok a romos katolikus templomot használták – ez feltehetően a temetőben álló romtemplom volt. A mai templomot valamikor 1790 körül a Darvas család építtette a katolikusoknak, miután a falu 1770-ben az ő birtokukba került. 1863-ban leégett, de hamarosan újjáépítették.

A késő barokk stílusú templom egyhajós. Épített oltára és szószéke van. U alakú karzata négy faragott faoszlopon nyugszik. Padlózata nagy, négyzetes, sima padlótéglákból áll.

A településen található még egy baptista imaház is, amely a hívek felajánlásaiból és kétkezi munkájából épült 1936-ban.

Gazdaság

A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság: a családok többsége önellátó módon gazdálkodik. Kereskedelmi mennyiséget mézből és málnából termelnek. A falu legjelentősebb vállalkozása egy sajtot gyártó kisüzem.

Kulturális élet, rendezvények

Évente kétszer országos futóverseny útvonala halad át a falun.

Helyi rendezvények:

• Minden évben falunap különböző versenyekkel szervezünk, gyerekeknek, illetve felnőtteknek egyaránt.
• Egykor színvonalas hagyományőrző csoport működött, de ma már nyoma sincs.
• A falut időnként a szlovák kisebbségi önkormányzat képviseli a hagyományőrző rendezvényeken, mint például a Vanyarci Haluska Fesztiválon.
• Kitüntetettek:
• A község nyugalmazott falugondnoka: Szepes Péter Gáborné, Aranka 2000-ben a szociális ágazat legmagasabb kitüntetését vehette át a Pro Caritate díjat Sárospatakon.
• Bokor Község első díszpolgára: Krátki György (2014)

Szepes Péter, Nógrád Megye Salkaházi Sára díja, (2018)

Jegyzetek

1. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 20önkválidőközi nevű lábjegyzeteknek
2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
3. ↑ Bokor, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
4. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
5. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
6. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
7. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ”2003idők” nevű lábjegyzeteknek
8. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
9. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
10. ↑ Bokor települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 20. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
11. ↑ Bokor települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
12. ↑ Bokor települési időközi választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
13. ↑ Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
14. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
15. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
16. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 11önkválidőközi nevű lábjegyzeteknek
17. ↑ Bokor települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 10.)
18. ↑ Bokor települési polgármester-választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
19. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
20. ↑ Bokor Helységnévtár
21. ↑ Bokor Helységnévtár
22. ↑ A templomrom. Műemlékem.hu
23. ↑ Az evangélikus templom. Műemlékem.hu

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor (település) témájú médiaállományokat.

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye
• Cserhát Naturpark: „A traktorok otthona”
• http://nonprofit.hu/content/magyar-tanya-%C3%A9s-falugondnoki-sz%C3%B6vets%C3%A9g-0
• http://www.szepespeter.blogspot.hu/2014/12/kratki-gyorgy-bokor-kozseg-elso.html
• http://valasztas.hu//hu/onkval2014/990/990_0_index.html
• https://www.nograd.hu/dijak/dij_8mell.htm
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései

Nógrád vármegye települései
Megyei jogú város	Salgótarján
Városok	Balassagyarmat Bátonyterenye Pásztó Rétság Szécsény
Községek, nagyközségek	Alsópetény Alsótold Bánk Bárna Becske Bér Bercel Berkenye Bokor Borsosberény Buják Cered Csécse Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Csesztve Csitár Debercsény Dejtár Diósjenő Dorogháza Drégelypalánk Ecseg Egyházasdengeleg Egyházasgerge Endrefalva Erdőkürt Erdőtarcsa Érsekvadkert Etes Felsőpetény Felsőtold Galgaguta Garáb Héhalom Herencsény Hollókő Hont Horpács Hugyag Iliny Ipolyszög Ipolytarnóc Ipolyvece Jobbágyi Kálló Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtő Karancsság Kazár Keszeg Kétbodony Kisbágyon Kisbárkány Kisecset Kishartyán Kozárd Kutasó Legénd Litke Lucfalva Ludányhalászi Magyargéc Magyarnándor Márkháza Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszőlős Mátraterenye Mátraverebély Mihálygerge Mohora Nagybárkány Nagykeresztúr Nagylóc Nagyoroszi Nemti Nézsa Nógrád Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádsipek Nógrádszakál Nőtincs Őrhalom Ősagárd Palotás Patak Patvarc Piliny Pusztaberki Rákóczibánya Rimóc Romhány Ságújfalu Sámsonháza Somoskőújfalu Sóshartyán Szalmatercs Szanda Szarvasgede Szátok Szécsénke Szécsényfelfalu Szendehely Szente Szilaspogony Szirák Szuha Szurdokpüspöki Szügy Tar Terény Tereske Tolmács Vanyarc Varsány Vizslás Zabar

A Pásztói járás települései
Alsótold · Bér · Bokor · Buják · Csécse · Cserhátszentiván · Ecseg · Egyházasdengeleg · Erdőkürt · Erdőtarcsa · Felsőtold · Garáb · Héhalom · Jobbágyi · Kálló · Kisbágyon · Kozárd · Kutasó · Mátraszőlős · Palotás · Pásztó · Szarvasgede · Szirák · Szurdokpüspöki · Tar · Vanyarc

A Novohrad–Nógrád Geopark települései
Magyarország	Alsótold • Bárna • Bátonyterenye • Bér • Bokor • Buják • Cered • Cserhátsurány • Cserhátszentiván • Ecseg • Egyházasgerge • Endrefalva • Erdőtarcsa • Etes • Felsőtold • Garáb • Herencsény • Hollókő • Ipolytarnóc • Karancsalja • Karancsberény • Karancskeszi • Karancslapujtő • Karancsság • Kazár • Kisbárkány • Kishartyán • Kozárd • Kutasó • Litke • Lucfalva • Ludányhalászi • Magyargéc • Márkháza • Mátraszele • Mátraszőlős • Mátraverebély • Mihálygerge • Nagybárkány • Nagykeresztúr • Nagylóc • Nemti • Nógrádmegyer • Nógrádsipek • Nógrádszakál • Piliny • Rákóczibánya • Rimóc • Ságújfalu • Salgótarján • Sámsonháza • Somoskőújfalu • Sóshartyán • Szalmatercs • Szanda • Szécsény • Szécsényfelfalu • Szilaspogony • Szirák • Tar • Terény • Vanyarc • Varsány • Vizslás • Zabar
Szlovákia	Ajnácskő • Almágy • Balogfala • Béna • Csákányháza • Csomatelke) • Dobfenek • Egyházasbást • Fülek • Fülekkovácsi • Fülekpilis • Fülekpüspöki • Gömörpéterfala • Kalonda • Mucsény • Perse • Ragyolc • Rapp • Rátkapuszta • Romhánypuszta • Sátorosbánya