Márkháza | |||
A Rákóczi utca, háttérben a Krisztus király templom. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Salgótarjáni | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ipolyi János Lajos (független) | ||
Irányítószám | 3075 | ||
Körzethívószám | 32 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 221 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 43,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,31 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 00′ 59″, k. h. 19° 43′ 18″48.01641, 19.721748.016410°N 19.721700°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 59″, k. h. 19° 43′ 18″48.01641, 19.721748.016410°N 19.721700°E | |||
Márkháza Pozíció Nógrád vármegye térképén | |||
Márkháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Márkháza község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Salgótarjántól délnyugatra, Bátonyterenyétől nyugatra fekvő település a Keleti-Cserháthoz tartozó Kakukk-hegy lábánál. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Közúton legegyszerűbben a 21-es főút felől közelíthető meg, amelyről kevéssel a 36. kilométer előtt, Tar külterületén kell letérni északnyugati irányban, a 21 135-ös számú útra. Ez az út áthalad Márkháza közigazgatási területén, de a belterületét illetően a község zsákfalunak tekinthető, mivel csak egy útvonalon, a Nagybárkány területén kelet felé kiágazó, 21 137-es jelzésű mellékúton érhető el. A 21-es főút elágazásától számítva Márkháza központja nagyjából 8 kilométerre található. A 21 135-ös út egyébként Nagybárkány után továbbhalad Salgótarjánig, így Márkháza ugyanezen az úton a megyeszékhely felől is elérhető.
Közeli települések: Nagybárkány 4 kilométerre, Sámsonháza és Nagykeresztúr 4,5-4,5 kilométerre, Kisbárkány és Lucfalva pedig 5 kilométerre. A legközelebbi város, Salgótarján 14 kilométerre található (Bátonyterenye légvonalban közelebb fekszik, de közúton csak hosszabb útvonalon érhető el).
Márkháza a középkorban már fennállt. Az Árpád-kori település a községnév attól a Sámsontól származik, aki II. Béla király korában Borics trónkövetelő híveként lovagvárat kapott, ami a 13-15. század között Fehérkő váraként vált ismertté, de 1472-ben már bizonyosan romokban hevert.
A legenda szerint a hírhedt rablólovag fia, Márk lehet a falu névadója. Míg egyik fiúgyermekéről Sámsonról kapta a nevét Sámsonháza, addig lányáról Luciáról kapta a nevét Lucfalva.
1548-as összeírásokban a törökök által teljesen elpusztított helyként szerepelt.
A 18. század elején néhány szlovák nemzetiségű család telepedett le, erre utalnak a máig is ismert szlávos csengésű dűlőnevek: Kopanyica, Kapusznyica, Vreska, valamint az, hogy a községet Tót-marokháza néven is ismerték egykoron. Máig is fennmaradtak az erről tanúskodó születési anyakönyvi Kivonatok az 1800-as évekből. 1715-ben 5, 1720-ban pedig 6 tót háztartását vették fel az összeírásokba.
Vályi András: Magyar országnak leírása. 1796–1799.
1770-ben Jáni László özvegye, Lipthay János és László voltak a település birtokosai.
"MAROKHÁZA. Tót falu Nográd Várm. földes Ura Mihaleczky Uraság, lakosai többfélék, fekszik Nagy Barkánynak szomszédságában, és annak filiája, határja soványas, vagyonnyai selejtesek."A 19. század elején pedig Michaleczky János és Irsay György birtoka volt.
1897-ben nagy tűzvész pusztított itt, melyben a község negyedrésze leégett.
A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.
1956. október 27 vagy 28:
Zsélyi István gépkocsivezető egy kisebb csoporttal körbejárta a környező községeket, terjesztve a forradalmi eszmélyét, majd ezt követően (vagy talán már ezt megelőzően) megalakult a faluban a forradalmi tanács, amelynek tagjai volt többek között Garamvölgyi Kornél is.
Személyi adattár.
Garamvölgyi (Mucsina) Kornél: Márkházán született 1907. február 4-én. Anyja neve Mikuska Teréz. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. Tagja volt a márkházai forradalmi tanácsnak, amiért közbiztonsági őrizetbe vették. (Bátyja volt dr. Garamvölgyi Antalnak, a megyei nemzeti bizottság elnökségi tagjának.)
Markhaza (1439); Markháza (1728); Marokháza/Marocasa (1785); Marokház (1815); Marokház (1863); Marokház (1882); Tót- Marokháza (1892); Márkháza (1906-)
A település népességének változása:
1715-ben 5, 1720-ban pedig 6 tót háztartását vették fel az összeírásokba. 1785-re az itt lakók száma már elérte a 229 főt, ugyanakkor az 1828-as évre megcsappant a lakosság száma, ami annak tudható be, hogy a szomszédos településekre költöztek. 1850-es évektől az 1880-as évekig növekszik a község népessége, ugyanakkor a kolera járvány itt is szedte az áldozatait így a falu népessége megcsappant. Az 1880-as évektől 1941-ig növekedett a község és elérte a legnagyobb népsségszámát, ekkor 346-an éltek itt. A későbbi megcsappanást annak tudható be, hogy több család elköltözött vagy kitelepítették őket, viszont ez megkérdőjelezhető, mivel a népszámlálásnál a község lakosságának egésze magyarnak vallotta magát. Valószínűleg az elkoltözötte közül sokan szlovák nyelvterületre költöztek. A falu népessége ettől fogva csökkenni kezdett.
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
1910-ben 303 lakosából 301 magyar volt. Ebből 289 római katolikus, 10 evangélikus, 4 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 34,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,1%, református 0,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,7% (2% nem nyilatkozott).
Krisztus Király templomA községből kiinduló turista utak egyike a Márkháza-Mátraverebély Szentkút zarándok hely között erdei úton lehet áthaladni, ahol egy ősborókás erdő is található.
A Salgótarjáni járás települései | ||
---|---|---|
Salgótarján Bárna · Cered · Egyházasgerge · Etes · Ipolytarnóc · Karancsalja · Karancsberény · Karancskeszi · Karancslapujtő · Karancsság · Kazár · Kisbárkány · Kishartyán · Litke · Lucfalva · Márkháza · Mátraszele · Mihálygerge · Nagybárkány · Nagykeresztúr · Rákóczibánya · Ságújfalu · Sámsonháza · Somoskőújfalu · Sóshartyán · Szilaspogony · Vizslás · Zabar |