A mai világban a Parlagos a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A globális gazdaságra gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Parlagos különféle területeken váltott ki vitákat és vitákat. A jelenség mélyebb megértéséhez elengedhetetlen annak különböző dimenzióinak és kihatásainak elemzése. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Parlagos számos aspektusát és annak mai relevanciáját, valamint az általa felvetett jövőbeli perspektívákat.
Parlagos (Polichno) | |||
![]() | |||
Parlagos evangélikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Losonci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1467 | ||
Polgármester | Pavel Kyseľ | ||
Irányítószám | 985 13 | ||
Körzethívószám | 047 | ||
Forgalmi rendszám | LC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 128 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 13 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 596 m | ||
Terület | 11,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Parlagos weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Parlagos témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Parlagos (1899-ig Polichnó, szlovákul: Polichno) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Losonctól 15 km-re, északnyugatra fekszik.
A település valószínűleg a 14. században keletkezett, 1467-ben "Polyhna" alakban tűnik fel az írott forrásokban. A divényi váruradalom része volt, majd a 16. századtól a halicsi uradalom és több nemes család birtoka. 1828-ban 54 házát 437-en lakták. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint „POLICHNA. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dévénhez közel, mellynek filiája, határja sovány, vagyonnyai is selejtesek, harmadik osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Polichna, tót falu, Nógrád vmegyében hegyek és kősziklák közt: 600 evangelikus lak. Evang. anyatemplom. F. u. gr. Forgács család. Ut. p. Losoncz.”[3]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
A község ma is a mezőgazdasági jellegű települések közé tartozik.
1910-ben 551, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 141 lakosából 127 szlovák volt.
2011-ben 145 lakosából 138 szlovák volt.