Szátok

Szátok
Szátok, a faluközpont látképe a temetői buszmegálló felől
Szátok, a faluközpont látképe a temetői buszmegálló felől
Szátok címere
Szátok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterPacsa Szilvia (független)
Irányítószám2656
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség560 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség68,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 28″, k. h. 19° 13′ 51″47.957769, 19.23088147.957769°N 19.230881°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 28″, k. h. 19° 13′ 51″47.957769, 19.23088147.957769°N 19.230881°E
Szátok (Nógrád vármegye) Szátok Szátok Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szátok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szátok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szátok község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

A Cserhát nyugati részén, Tereske és Romhány között terül el. Főutcája az Érsekvadkerttől Romhány felé vezető 2117-es út, utóbbiba a község temetője közelében torkollik be, déli irányból a főváros felől valamivel egyszerűbb megközelítést biztosító, Tereskén átvezető 21 126-os számú mellékút.

Története

A település első ismert okleveles említése 1255-ből maradt fent, ekkor Zatuc néven jegyezték fel a nevét. Az egykori Felső-Szátok a 14. században is lakott hely volt. 1383-ban két Szátok helységről is megemlékeznek az oklevelek. 1423-ban Kis-Szátokról van adatunk. A két Szátok közül az egyik a középkorban az esztergomi érsek birtoka volt. 1433-ban Kis-Szátok a Rhédei és a Felsőromhányi családok birtoka volt. A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562-63-ban a nógrádi szandzsák községei között sorolták fel 10, 1579-ben pedig 8 adóköteles házzal. Ebben az évben a korábban még önálló Kis-Szátok települést a Alsó-Szátok néven, de már pusztaként említik, mint Juszuf bin Abdulah hűbérbirtokát.

A török hódoltság után 1848-ig az esztergomi káptalan birtoka volt. A Rákóczi-szabadságharc utolsó időszakának egyik nevezetes ütközete volt a romhányi csata, melynek hadmozdulatai Szátok határára is kiterjedtek. Emiatt Rákóczinak több emléke is él a községben, van a falu határában Rákóczi-forrás és még a kuruc világból maradt fenn az itteni Rákóczi-kút is; a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc ásatta. Az 1715-ös összeíráskor kilenc magyar és öt tót, 1720-ban pedig 12 magyar, két német és 10 tót háztartást írtak itt össze.

A község régi kúriáját még Révay Gusztáv építtette a XVIII. században; a XIX. században jelentősen átépítették, későbbi tulajdonosainak egyike, László Imre népszerű nótaénekes volt. Az épületben a 20. században iskolát és diákotthont alakítottak ki. A 20. század elején a településhez tartoztak még Haragos-, Kacsicska- és Rákóczi-puszták is.

Közélete

Polgármesterei

Nevének eredete

A Szátok név eredete bizonytalan, egyes kutatók a Szatta településnévvel rokonítják, mely feltételezhetően egy Zot nevű, ótörök eredetű személynévből származhat. Utóbbinak a jelentése "elad, árusít".

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma618609595572551560
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 19%-a magyar, 80%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 26,7% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlovák mondta magát (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,1%, református 1,4%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 9% (12,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 23,6% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,8% volt római katolikus, 2% református, 1,8% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 4,4% felekezeten kívüli (66,6% nem válaszolt).

Nevezetességei

Képgaléria

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Szátok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szátok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szátok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szátok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. ↑ Szátok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szátok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szátok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. ↑ Szátok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Szátok Helységnévtár
  12. ↑ Szátok Helységnévtár

Külső hivatkozások

Nógrád vármegye települései
Megyei jogú város
Nógrád megye címere
Városok
Községek, nagyközségek
A Rétsági járás települései
Alsópetény · Bánk · Berkenye · Borsosberény · Diósjenő · Felsőpetény · Horpács · Keszeg · Kétbodony · Kisecset · Legénd · Nagyoroszi · Nézsa · Nógrád · Nógrádsáp · Nőtincs · Ősagárd · Pusztaberki · Rétság · Romhány · Szátok · Szendehely · Szente · Tereske · Tolmács