Ebben a cikkben a Szászernye témával fogunk foglalkozni, amely a mai társadalomban való relevanciája miatt rendkívül fontos. A Szászernye nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, mivel hatása a mindennapi élet számos területére kiterjed. Mélyebben kell elmélyedni ebben a témában, hogy jobban megértsük következményeit és következményeit. Ebben a cikkben a Szászernye-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket elemezzük azzal a céllal, hogy átfogó és teljes látásmódot kínáljunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy elmélyüljön annak összetettségében és jelentőségében. Kétségtelen, hogy a Szászernye olyan téma, amely megérdemli a részletes feltárást és megvitatást, ezért elengedhetetlen, hogy szigorúan és kimerítően foglalkozzunk vele.
Szászernye (Ernea, Ehrgang) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szeben |
Rang | falu |
Községközpont | Erzsébetváros (Dumbrăveni) |
Irányítószám | 555501 |
SIRUTA-kód | 143824 |
Népesség | |
Népesség | 535 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 41 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 371 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szászernye témájú médiaállományokat. | |
Szászernye románul: Ernea, falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Erzsébetvárostól északnyugatra fekvő település.
Szászernye, Ernye nevét 1339-ben említette először oklevél Ernee formában, (Emericus f. Emerici nobilis de Ernee) az ide való Imre fia Imre nemes nevében, mikor Ernyei Imre az anyja után járó leánynegyed miatt 200 M követeléssel lépett fel a Szamosfalvi Mikola-fiakkal szemben (Gy 3: 552).
Későbbi névváltozatai: 1366-ban Ernye, 1391-ben p. Ernew, 1399-ben p. Ernye, 1587-ben Ernye, 1733-ban Ernij, 1760–1762között Szász Ernye, 1808-ban Ernye (Szász-), Ehrgang ~ Erlgang, 1861,ben Szász-Ernye, Ehrgang, Jernye, 1888-ban Szász-Ernye (Ehrgang, Jernea), 1913-ban Ernye.
1491-ben p. Ernye a Szentiváni, Ernyei ~ Ebesfalvi, Apafi, Bethleni, Bakócz, Kisszöllősi családok birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott.
1910-ben 847 lakosából 78 magyar, 723 román, 45 cigány volt. Ebből 251 görögkatolikus, 76 református, 514 görögkeleti ortodox volt.