Szászsáros

A modern világban a Szászsáros olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A Szászsáros mind szakmai, mind személyes téren meghatározó tényezőnek bizonyult a társadalom folyamatos fejlődésében. A történelem során a Szászsáros vita, kutatás és elmélkedés tárgya volt, számos perspektívát és megközelítést generált, amelyek gazdagították e jelenség megértését és értékelését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szászsáros különböző aspektusait, elemezve annak hatását különböző kontextusokban, és átfogó elképzelést kínálunk, amely gondolkodásra és párbeszédre hív.

Szászsáros (Șaroș pe Târnave, Scharosch an der Kokel)
Légifelvétel az erődtemplomról
Légifelvétel az erődtemplomról
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
Rangfalu
KözségközpontErzsébetváros város
Irányítószám555502
SIRUTA-kód143833
Népesség
Népesség1346 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság54 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság324 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 24″, k. h. 24° 32′ 41″46.206667°N 24.544722°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 24″, k. h. 24° 32′ 41″46.206667°N 24.544722°E
Szászsáros weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászsáros témájú médiaállományokat.

Szászsáros (románul: Șaroș pe Târnave, korábban Șaroșul Săsesc, németül: Scharosch an der Kokel) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Fekvése

Erzsébetvárostól három kilométerre délnyugatra, a Nagy-Küküllő bal partján, a 14-es főút és a vasút mellett fekszik.

Története

Valószínűleg a tatárjárás után, a 13. század közepén települt szász lakossággal. Nevét 1282-ben Sarus, 1289-ben Saros, 1337-ben Saruz, 1432-ben Saars, 1760–62-ben Szász-Sáros, 1826-ban Sárosu alakban írták.

1438-ban egy török betörés elpusztította. A 16. században katolikus, majd evangélikus iskolája működött. 1605-ben Bocskai István csapatai dúlták fel, és az erődtemplomot is elfoglalták. Román lakossága 1842 előtt egységesen görögkatolikus volt, akkor egy részük visszatért az ortodoxiához.[2] 1848 októberében a román parasztfelkelők határában megvertek egy székely csapatot. Mocsaras határát csak a 20. század második felében csapolták le.

Nagyselykszékhez, később Medgyesszékhez, 1876-tól Nagyküküllő vármegyéhez tartozott. A szászok kivándorlása után cigányok, románok és a két Küküllő közti falvakból magyarok költöztek be.

Népessége

  • 1850-ben 1432 lakosából 902 volt német, 414 román és 113 cigány nemzetiségű; 903 evangélikus, 379 ortodox és 142 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 1692 lakosából 1334 volt román, 264 cigány, 81 magyar és 13 német nemzetiségű; 1538 ortodox, 48 református, 29 pünkösdista, 13 unitárius, 10 római és 9 görögkatolikus vallású.

Látnivalók

  • Evangélikus erődtemploma. A déli falba beépítve fennmaradt a falu első templomának, egy román stílusú kápolnának félköríves apszisa. A mai templom elődjét a 14. század első felében építették gótikus stílusban, háromhajós, torony nélküli templomként. Ebből a periódusból a szentély maradt fenn. Az 1438-as török pusztítás után az oldalhajókat a keleti oldal kivételével lebontották, ezzel kereszthajót alakítva ki. 1810-ben barokkizálták és hajóját megmagasították. A várfalat eredetileg három bástyával és két toronnyal a 15. században építették. A templomnak a 2000-es évek elején magyar harangozója volt.

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑
  2. ↑ Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 357. o.

Források

Kapcsolódó szócikkek