Hermány

A mai világban a Hermány nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Hermány alapvető szerepet töltött be életünkben, és hatással van a társadalom, a kultúra és a gazdaság különböző aspektusaira. A történelem során a Hermány tanulmányozás, viták és viták tárgya volt, ellentmondásos véleményeket és erős érzelmeket generálva. Ennek a cikknek a célja, hogy elmélyedjen a Hermány világában, feltárja annak különböző dimenzióit, és olyan átfogó perspektívát kínáljon, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse annak fontosságát és relevanciáját a mai világban.

Ez a szócikk a Szeben megyei Hermány településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hermány (egyértelműsítő lap).
Hermány (Cașolț)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségVeresmart
Rangfalu
Irányítószám557211
Körzethívószám0269
SIRUTA-kód145426
Népesség
Népesség1070 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság429 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′ 45″, k. h. 24° 16′ 50″45.779167°N 24.280556°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 45″, k. h. 24° 16′ 50″45.779167°N 24.280556°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermány témájú médiaállományokat.

Hermány, románul Cașolț, németül Kastenholz település Romániában, Szeben megyében. Közigazgatásilag Veresmart községhez tartozik.

Fekvése

Nagyszebentől északkeletre, a Szentágota felé vezető út mellett, a Hortobágy folyó jobb partján fekszik. Itt halad el a németül Wusch-nak nevezett keskeny nyomtávú vasút, amely az 1960-as években Nagyszebent és Segesvárt kötötte össze.

Története

Első ismert említése 1302-ből való, de a régészeti ásatások szerint a hely sokkal régebb óta lakott volt: a falutól 2 kilométernyire déli irányban 300-500 sírdombot tártak fel. Ezek valószínűleg a Kr. u. 100-300 időszakból származnak.[2]

Az 1438-as és 1442-es török betörések súlyosan érintették a települést, 1456-ban pedig Vlad Dracul havasalföldi fejedelem csapatai égették fel. A falunak már 1505-ben saját iskolája volt. 1705, március 24-én a kuruc csapatok fosztották ki. 1707-ben a falu lakosai a kurucok elől Nagyszebenbe menekültek.

A falu régi román stílusú templomának a maradványai 1916-ban teljesen megsemmisültek.[3] Az úgynevezett új templom 1805-1809 között épült, az orgonáját 1815-ben szentelték fel.

Híres emberek

Látnivalók

  • Evangélikus templom
  • Ortodox templom
  • Római kori sírok (a falutól délre)

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  2. ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5
  3. ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Caşolţ című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Simon Thiess: Kastenholz. Siebenbürgische Zeitung, (1998. november 15.)

Kapcsolódó szócikkek