Hortobágyfalva

A mai világban a Hortobágyfalva olyan témává vált, amely nagy jelentőséggel bír és érdeklődést mutat minden korosztály és társadalmi réteg számára. Legyen szó kulturális jelenségről, fontos eseményről, befolyásos személyiségről vagy aktuális témáról, a Hortobágyfalva felkeltette a társadalom figyelmét. Miközben folytatjuk a Hortobágyfalva feltárását és megvitatását, kulcsfontosságú, hogy megértsük annak életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben elemezzük a Hortobágyfalva különféle vonatkozásait és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Hortobágyfalva (Cornățel)
Az egykori hortobágyfalvi vasútállomás
Az egykori hortobágyfalvi vasútállomás
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségVeresmart
Rangfalu
Irányítószám557212
SIRUTA-kód145435
Népesség
Népesség486 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 24° 21′ 25″45.801389°N 24.356944°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 24° 21′ 25″45.801389°N 24.356944°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hortobágyfalva témájú médiaállományokat.

Hortobágyfalva (románul: Cornățel, németül: Harbachsdorf, szász nyelven Harwesterf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Veresmart községhez tartozik.

Nevének eredete

Német és magyar nevét a Hortobágyról kapta. Román neve a 'som' jelentésű corn szóból való. Először 1319-ben Hortobagh, majd 1335-ben Harbasdorff, 1534-ben Horthobaghfalwa alakban szerepelt.

Fekvése

Nagyszebentől húsz kilométerre keletre, a Hortobágy partján fekszik.

Népesség

A népességszám változása

Népessége 1850-től a két világháború közöttig 600 és 750 fő között mozgott, azóta csökken.

Etnikai és vallási megoszlás

  • 1880-ban 611 lakosából 709 volt román és 22 magyar anyanyelvű; 580 ortodox, 14 római katolikus és 11 református vallású.
  • 2002-ben 449 lakosából 438 volt román, öt cigány és négy magyar nemzetiségű; 424 ortodox, 12 pünkösdi és hat baptista.

Története

A falutól északkeletre egy kicsiny földvár maradványai találhatók. Egy elmélet szerint ez egy korai Árpád-kori határvédelmi vonal része lehetett.[2] A középkor végén szász, a 17. századtól román lakosságú falu.[3] Közigazgatásilag kétfelé oszlott: keleti része Felső-Fehér vármegyéhez, a nyugati Talmácsszékhez tartozott. Ortodox temploma 1792-ben épült. A Grecu fivérek által az 1820-as években készített belső festéséből a kupolában még láthatók részletek.[4] 1876-ban a teljes falut Szeben vármegyéhez csatolták. 1910-ben megépült a Hortobágy-völgyi keskeny vágányú vasút, és Hortobágyfalvánál egy szárnyvonal ágazott el Vurpód felé. 2002 óta a vasút nem üzemel, bár komoly tervek készültek újraindítására.

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  2. ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu, Editura Economică, Sibiu 2003. ISBN 973-590-856-5 és Wanek Ferenc: Kiállítás-vezető. X. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia (Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság).
  3. ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  4. ↑ Marius Porumb: Dicționar de pictură veche românească din Transilvania. București, 1998

Képek

  • Ortodox templom (1700 k.)
    Ortodox templom (1700 k.)