Prohászka Lajos

Prohászka Lajos
Született1897. március 2.
Brassó
Elhunyt1963. június 16. (66 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus,
kultúrfilozófus,
egyetemi tanár,
akadémikus
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (43/2-1-163)
A Wikimédia Commons tartalmaz Prohászka Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Prohászka Lajos György (Prochaska, Ludwig Georg) (Brassó, 1897. március 2. – Budapest, 1963. június 16.) pedagógus, kultúrfilozófus, a 20. századi magyar neveléstudomány egyik kiemelkedő egyénisége, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Prohászka Lajos
Nem található szabad kép.(?)
Prohászka Lajos arcképe

Életpályája

Gyerekkora

Édesapja, Prohaska Lajos (Vidombák, 1863/1864(?) – Sósmező, Háromszék vármegye, 1896) fia születése előtt meghalt. Édesanyja, Scholz Róza (Temesvár, 1871 – Budapest, 1940) egyedül nevelte fiát. Prohászka az elemi iskolát Aradon (városi Weitzer János utcai elemi fiúiskola) kezdte, majd Budapestre költözésük után előbb az I. kerületi Iskola téri népiskola, majd a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnázium tanulója volt, itt érettségizett (1907–1915). Gyermek-, ifjú- és fiatal férfikoráig a nyarakat anyai rokonainál, leginkább a Brassó megyei Veresmarton töltötte. Élete végéig kötődött Erdélyhez, az erdélyiekhez.

Egyetemi évei

1915. szeptember 21.-én iratkozott be a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem görög–latin–filozófia szakára, s itt tanult 1919-ig. Tanárai közt volt Alexander Bernát, Pauler Ákos és Fináczy Ernő. Klasszikus–humanisztikus műveltsége, nyelvtudása több tudományterületen is sikeres munkálkodásra predesztinálták. Érdeklődése a pedagógiatudomány irányában erősödött meg. A Fináczy Ernő vezette Pedagógiai Intézetben fizetés nélküli tanársegéd volt 1917 és 1923 között. Doktori védésének témáját is a neveléstudomány tárgyköréből választotta (A pedagógiai naturalizmus).

Könyvtárosi munkája

1922. szeptembertől az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Könyvtárában dolgozott, de folyamatosan foglalkozott a filozófia és a pedagógia kérdéseivel. Az Egyetemi Könyvtárba került és különböző beosztásokban annak alkalmazottja volt (1928–1937), tudományos igényességgel foglalkozott a könyvtárosi munka gyakorlati kérdéseivel is. A második világháború időszakában – Hajnal István dékán felkérésére – gondoskodott a Bölcsészkar könyvtárának megóvásáról (1944. november – 1945. január 16.).

Külföldi tanulmányai

A berlini Collegium Hungaricum hallgatója volt (1924, 1927), Németországban (München – 1926, Georg Kerschensteiner; Freiburg im Breisgau – 1928, Johnas Cohn, Edmund Husserl), Franciaországban és Angliában tanulmányutat tett. Első berlini tartózkodása idején megismerkedett Eduard Sprangerrel, akinek kultúrfilozófiai elmélete alapvetően befolyásolta filozófiai, pedagógiai gondolkodását. Élete végéig kapcsolatot tartott, levelezett Sprangerrel.

Társasági munkájából

A Magyar Paedagogiai Társaság rendes tagja (1927. március 19. – 1950), elnöke (1940. május 25. – 1949. április 2.); a Magyar Filozófiai Társaság tagja (1927. április 30. – 1945), másodtitkára, titkára (1929–1939), és a társaság folyóiratának, az Athenaeumnak főszerkesztője (1931–1940) volt.

Oktatói tevékenysége

Egyetemi oktatói munkáját Pécsett kezdte, a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet, Nyelv-, és Történettudományi Karán elméleti pedagógiából habilitált, és az egyetem magántanára lett (1929). A budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen ugyancsak pedagógiából habilitált, az egyetem magántanára (1930), a neveléstudomány nyilvános rendkívüli egyetemi magántanára (1935), a pedagógia egyetemi nyilvános rendes tanára (1937) lett. Kultúrfilozófiai, pedagógiai tartalmú szemináriumokat, előadásokat tartott. Rendszeresen látogatta az egyetem gyakorló középiskoláját; tanított a VII. kerületi Szent István Reálgimnáziumban (1931–1932). A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola megbízott előadója filozófiából és pedagógiából (1934–1940). Az Országos Közoktatási Tanács (1936–1945) majd az Országos Köznevelési Tanács (1945–1948); a Pázmány Péter Tudományegyetem mellett működő Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja, az Egyetemi Élet folyóirat szerkesztője (1938–1943) volt. Kétségeit fogalmazta meg az iskolarendszer átalakítása miatt (1946. május 18.), az iskolák államosítása ellen szólt (1947. október 18.). A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar tanácsülésén 1949. december 12.-én jelentették be, hogy Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanári szolgálat alól felmentette, és rendelkezési állományba helyezte. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetében Prohászka Lajos Termet avattak (2008. november 21., 305-ös terem).

Tudományos tevékenysége

Három területen jelentkezett: filozófia (kultúrfilozófia), neveléstudomány (kultúrpedagógia) és könyvtártudomány. A pedagógiaoktatás feladataival és a pedagógiai közéletben növekvő szerepvállalásával együtt alkotó tevékenységében egyre inkább a neveléstudomány lett a meghatározó. A tudományos kérdések elméleti filozófiai megközelítése jellemezte tudományos munkásságát. Legtöbb publikációja az Athenaeum (1924–1943) és a Magyar Paedagogia (1923–1944/1946) folyóiratokban jelent meg. A Minerva (folyóirat) közölte A vándor és a bujdosó című nemzetkarakterológiai esszéjét (1932–1936). Bekapcsolódott a Pedagógiai lexikon szerkesztésébe (1933, 1936). Megjelent Az oktatás elmélete című munkája (1937). A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották (1939). Megjelent és terjeszteni kezdték A mai élet erkölcse című művét (1945). Az MTA II. osztály osztálytanácsosa és az Akadémia igazgatótanácsának tagja (1946) volt. Az Akadémia átszervezésekor több más akadémikustársával együtt 1949. november 29.-én tanácskozó taggá minősítették vissza az Akadémián. Az akadémiai Tudományos Minősítő Bizottság tudományos fokozatra méltatlannak tartotta (1952). Lukács György (1885–1971) még 1956 őszén is szélsőjobboldalinak minősítette Prohászka Lajos munkásságát.(1956. október 14.) Az 1956. október 2–6. között megrendezett Balatonfüredi Pedagógus Konferencia utólagos meghívottjai közt volt, de nem vett részt azon. Az MTA Pedagógiai Bizottságának tagja volt (1957; 1958). Az MTA 1989. évi közgyűlése posztumusz visszaállította akadémiai levelező tagságát.

Utolsó évei

Emléktáblája egykori lakóháza falán.

Súlyos betegségéből lassan gyógyult (1951–1952). Nyugdíjától megfosztották. A Magyar Nemzeti Levéltár (Nádori Levéltár) iratainak cédulázását végezte (1953 nyara–1956 október). Balesete után kórházba került (1956. október 25. – 1957. január eleje). Szerény nyugdíja mellett ismét dolgozott a Magyar Nemzeti Levéltárban (1957 nyara–1961). Fordítást, szerkesztést végzett.

Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található (43/2 parcella 1–163). – Síremlékét Turáni Kovács Imre készítette.

Írásai

Könyvei

Vallás és kultúra: Leopold Ziegler filozófiája ‒ in. Prohászka Lajos: Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 21‒95. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. A vándor és a bujdosó. Budapest: Danubia Kiadó (1941) – (A hozzáférés ideje: 2012. június 11. 16:00). Hozzáférés ideje: 2012. június 11.  A vándor és a bujdosó. Szeged: Universum Könyvkiadó és Könyvterjesztői KFT. (1991). ISBN 9633850371  A vándor és a bujdosó. Budapest: – Kisebbség-kutatás könyvek – Lucidus Kiadó (2005). ISBN 9639465283  Az oktatás elmélete. – Magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai – Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (1996). ISBN 9637644431  Az oktatás elmélete. – Szerk. Orosz Gábor (2011)  A platonista Cicero ‒ in. Prohászka Lajos: Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 229‒283. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. A mai élet erkölcse. – Szeged: Universum Kiadó (1991). ISBN 9633850533  A mai élet erkölcse. – Szerk. Orosz Gábor (2013)  Történet és kultúra. – in. Európai Műhely II. – Szerk. Hamvas Béla – Pannónia Könyvek – Pécs: Baranya Megyei Könyvtár (1990) 573–601. o. ISBN 9637272232  Történet és kultúra ‒ in. Prohászka Lajos: Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 407‒428. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. A hellenisztikus kor nevelésének története. – in. Az európai ókor neveléstörténete – Prohászka Lajos egyetemi előadásaiból I. – Szerk. Orosz Gábor – Debrecen: Kossuth Lajos Egyetemi Kiadó 127–185. o. (2003; 2004). ISBN 9634727980  A tanterv elmélete. – A tantervelmélet forrásai 2.– Budapest: – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (1983). ISBN 9636815453  A római nevelés története. – in. Az európai ókor neveléstörténete – Prohászka Lajos egyetemi előadásaiból I. – Szerk. Orosz Gábor – Debrecen: Kossuth Lajos Egyetemi Kiadó 187–250. o. (2003; 2004). ISBN 9634727980  A nevelés története a középkorban. – in. Az európai középkor, reneszánsz és a 16. század neveléstörténete – Prohászka Lajos egyetemi előadásaiból II. – Szerk. Orosz Gábor – Debrecen: Kossuth Lajos Egyetemi Kiadó 7–105. o. (2004). ISBN 9634728618 

Egyetemi előadásaiból, tanulmányaiból, beszédeiből

in. A korszellem és a nevelői felelősség – a Magyar Paedagogiai Társaságban elhangzott beszédek. – szerk. és jegyzetekkel ellátta: Orosz Gábor – 3–14. o (2008)  in. A magyar esszé antológiája IV. – Esszék a kultúráról – Osiris klasszikusok – vál., és szerk. Domokos Mátyás – társszerk. Takáts József. – Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 467–479. o. ISBN 963389851X  in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 431‒446. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. A tárgy elméletéhez ‒ Fordította: Hornyák Géza ‒ in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 573‒581. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. A pedagógia mint kultúrfilozófia – Magyar Paedagogia, 1929. 1/2 sz. 23–42. o; 3/6 sz. 109–124. o. – Hozzáférés: 2013. augusztus 9. A pedagógia mint kultúrfilozófia – in. A korszellem és a nevelői felelősség – a Magyar Paedagogiai Társaságban elhangzott beszédek. – szerk.: Orosz Gábor – 15–43. o (2008)  A pedagógia mint kultúrfilozófia ‒ in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 164‒207. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 7‒20. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 447‒458. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 482‒495. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. Fináczy Ernő. Neveléselméletek a XIX. században. – Kísérő írás – 174–178. o.  in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 496‒502. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 211‒229. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. A korszellem és a nevelői felelősség – a Magyar Paedagogiai Társaságban elhangzott beszédek. – szerk. és jegyzetekkel ellátta: Orosz Gábor – 44–60. o (2008)  in. A korszellem és a nevelői felelősség – a Magyar Paedagogiai Társaságban elhangzott beszédek. – szerk. és jegyzetekkel ellátta: Orosz Gábor – 61–73. o (2008)  in. A korszellem és a nevelői felelősség – a Magyar Paedagogiai Társaságban elhangzott beszédek. – szerk. és jegyzetekkel ellátta: Orosz Gábor – 74–85. o (2008)  in. A korszellem és a nevelői felelősség – a Magyar Paedagogiai Társaságban elhangzott beszédek. – szerk. és jegyzetekkel ellátta: Orosz Gábor – 86–87. o (2008)  in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 503‒505. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. A korszellem és a nevelői felelősség – a Magyar Paedagogiai Társaságban elhangzott beszédek. – szerk. és jegyzetekkel ellátta: Orosz Gábor – 88–98. o (2008)  in. A korszellem és a nevelői felelősség – a Magyar Paedagogiai Társaságban elhangzott beszédek. – szerk. és jegyzetekkel ellátta: Orosz Gábor – 99–109. o (2008)  in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 295‒309. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 310‒352. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 310‒352. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. A magyar esszé antológiája IV. – Esszék a kultúráról – Osiris klasszikusok – vál., és szerk. Domokos Mátyás – társszerk. Takáts József. – Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 370–378. o. ISBN 963389851X  in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 508‒518. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. A korszellem és a nevelői felelősség – a Magyar Paedagogiai Társaságban elhangzott beszédek. – szerk. és jegyzetekkel ellátta: Orosz Gábor – 109–122. o (2008)  in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 384‒404. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 284‒294. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 353‒383. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5. in. Történet és kultúra: tanulmányok, esszék, recenziók ‒ Szerk. és a jegyz. kieg.: Orosz Gábor ‒ Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 1915. 96‒120. o. ‒ ISBN 978 615 5364 10 5.

Szerkesztői munkái

Fináczy Ernő. Didaktika, – A magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai 2, – Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (1994). ISBN 963764427X  Fináczy Ernő. Elméleti pedagógia, – A magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai 5, – Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (1995). ISBN 9637644415 

Jegyzetek

  1. ↑ Lukács György nyilatkozik a művészeti és filozófiai irányzatok szabad vitáiról a szocialista realizmus kialakult vitákról és saját terveiről – Szabad Nép, XIV. évfolyam, 286. szám, 1956. október 14. 5. o. „Most, hogy a polgári álláspontok nyílt viták során ismét előjönnek, sőt olykor szélsőjobboldali követelések is hangot kapnak (a Petőfi-kör pedagógiai vitáján például elhangzott az, hogy adjunk helyet Prohászka Lajos pedagógiai nézeteinek), ez egyben lehetővé teszi azt is, hogy nyílt vitában tudományos módszerekkel legyőzzük őket.” 1956. október 17.-én (Szabad Nép, XIV. évfolyam, 289. szám, 4. o.) Kövendy Dénes Megjegyzés egy interjúhoz levelében megpróbálta cáfoló mondatokkal védelmébe venni Prohászkát, aki véleménye szerint soha nem volt szélsőjobboldali. A szerkesztő megjegyezte: Kövendy mondatainak „számos megállapítása vitatható”.
  2. ↑ Balatonfüredi Pedagógus Konferencia, 1956. október 1–6. – Rövidített jegyzőkönyv – Pedagógiai Tudományos Intézet – Felelős kiadó: Zibolen Endre – 1957, 436 o. – Hozzáférés ideje: 2010. december 20. 22:00
  3. ↑ Pestalozzi válogatott művei – I. Neuhof; II. Stans – Burgdorf – Yverdon – Összeállította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Zibolen Endre – Tankönyvkiadó, Budapest, 1959, 451+483 o. – Részletek – Johann Heinrich Pestalozzi:Válogatott műveiből– szerkesztő: Orosz Gábor
  4. ↑ A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. kötet – Készült az MTA Nyelvtudományi Intézetében Bárczi Géza és Országh László vezetésével – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959–1962

Források

Nemzetközi katalógusok