Nagymedvés
Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Nagymedvés-et, amely témát az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. Fontos megérteni a Nagymedvés jelentőségét a mindennapi élet különböző területein, mivel befolyása jelentős az egészségügy, a gazdaság, a politika, a technológia és a kultúra területén. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Nagymedvés különböző aspektusait, valamint a mai világra gyakorolt hatásait. Az eredetétől a lehetséges jövőbeli fejlesztésekig egy kimerítő elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Nagymedvés szerepét a mai világban.
| Nagymedvés (Medveș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Magyarforró |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarforró |
| Irányítószám | 517282 |
| Körzethívószám | (+40) 02 58 |
| SIRUTA-kód | 4339 |
| Népesség | |
| Népesség | 143 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 196 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 464 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 18′ 26″, k. h. 24° 03′ 55″46.307116°N 24.065237°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 26″, k. h. 24° 03′ 55″46.307116°N 24.065237°E | |
 | |
Nagymedvés (románul Medveș) település Romániában, Fehér megyében.
Fekvése
Nagyenyedtől keletre, a megye északkeleti részén fekvő, dombvidéki település.
Története
1288-ban említették először Medwes néven. Lakossága a középkorban római katolikus vallású volt, de a reformáció idején felvették a református hitet.
A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.
Lakossága
A falu - a környező településekkel ellentétben - története során mindvégig megmaradt túlnyomóan magyar többségűnek.
1850-ben 343 lakosa volt, ebből 294 magyar (85,7%), 47 román, 2 fő cigánynak vallotta magát.
1910-ben 528 lakosából 471 magyar (89,2%), 50 cigány, 5 német, 2 román volt.
2002-ben 220 lakosa volt, melyből 218 magyar (99%), 2 fő román nemzetiségűnek vallotta magát.
2017-ben körül belül 170 lakosa volt, csak 1-4 osztály + óvoda működött, ezért a gyerekek vagy Nagyenyedre, a Bethlen Gábor Kollégiumba mentek továbbtanulni, vagy Magyarlapádra nyolcadik osztályig, szintén bentlakásban, a Magyarlapádi Szórványkollégiumba. Kevés az a gyermek, aki Újvárra ( románul: Ocna Mureş) ment iskolába.
Források
- Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek, Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}