Napjainkra a Szarvaspatak általános érdeklődésre számot tartó témává vált a társadalomban. Az embereket egyre inkább érdekli, hogy többet megtudjanak a Szarvaspatak-ről, és arról, hogy az hogyan befolyásolja mindennapi életüket. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Szarvaspatak fontosabbá vált különböző területeken, a politikától a gazdaságig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szarvaspatak-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve mindennapi életünkre gyakorolt hatásait és következményeit.
Szarvaspatak (Corna) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Verespatak |
Rang | falu |
Községközpont | Verespatak |
Irányítószám | 517622 |
SIRUTA-kód | 6832 |
Népesség | |
Népesség | 113 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Szarvaspatak (1899-ig Korna, románul Corna) falu Romániában Fehér megyében.
Topánfalvától 16 km-re délkeletre fekszik.
Neve a román corn (= somfa) főnévből származik, melyet a magyarban a szó hasonló, szarv jelentése alapján fordítottak le. 1910-ben 785, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásához tartozott.
2001-ben Verespatak 3872 lakosából 3518 román, 289 cigány és 55 magyar volt.
A falu jövője bizonytalan, mivel helyén aranybányát akarnak nyitni.