A mai világban a Szárazvámtanya előkelő helyet foglal el a társadalomban. Akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos életben betöltött relevanciája, akár a történelemre gyakorolt hatása miatt, a Szárazvámtanya olyan téma, amely nem marad észrevétlen. Az idők során a Szárazvámtanya nagy vitákat váltott ki, kiterjedt kutatások tárgyát képezte, és emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szárazvámtanya különböző aspektusait, elemezve jelentőségét, az évek során bekövetkezett fejlődését és a mai relevanciáját. A Szárazvámtanya eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig továbbra is állandó érdeklődés és vita téma.
Szárazvámtanya (Vama Seacă) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Háporton |
Rang | falu |
Községközpont | Háporton |
Irányítószám | 517339 |
SIRUTA-kód | 4758 |
Népesség | |
Népesség | 189 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 6 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 264 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Szárazvámtanya románul: Vama Seacă, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Marosújvártól délkeletre, Ispánlaka mellett fekvő település.
Szárazvámtanya, Szárazvám 1910-ben és 1913-ban Ispánlaka része volt. 1910-ben 143 lakosából 134 román, 9 magyar volt. 1956-ban vált külön 313 lakossal.
1966-ban 278 lakosából 262 román, 16 magyar, 1977-ben 285 lakosából 274 román, 11 magyar, 1977-ben 243 lakosa volt, ebből 234 román, 9 magyar, a 2002-es népszámláláskor pedig 234 lakosából 227 volt román és 7 magyar.