Ebben a cikkben a Kistövis témával foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. A Kistövis ma nagyon fontos téma, mivel a társadalom, a kultúra, a gazdaság, a politika és a mindennapi élet különböző területeit érinti. Ezen a vonalon feltárjuk a Kistövis különböző oldalait, elemezve történetét, jelenlegi vonatkozásait és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit. Ezen túlmenően a Kistövis körüli érdeklődést felkeltő konkrét szempontokra fogunk összpontosítani, mint például a bizonyos népességcsoportokra gyakorolt hatása, a környezetre gyakorolt hatása vagy más releváns jelenségekkel való kapcsolata. Röviden, ez a cikk egy teljes és gazdagító áttekintést kíván nyújtani a Kistövis-ről, olyan információkat, gondolatokat és elemzéseket nyújtva, amelyek minden típusú olvasó számára érdekesek lehetnek.
Kistövis (Lunca Târnavei, Blasdorf) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Szépmező |
Rang | falu |
Községközpont | Szépmező |
Irányítószám | 517759 |
SIRUTA-kód | 7918 |
Népesség | |
Népesség | 341 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Kistövis románul: Lunca Târnavei, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Balázsfalvától északkeletre, a Kis-Küküllő bal partja melletti úton fekvő település.
Kistövis nevét 1647-ben említette először oklevél Szpiny néven, mint I. Rákóczi György birtokát.
Nevének későbbi változatai: 1733-ban Szpin, 1808-ban Szpin, Blasdorf ~ Blessdorf, Spin, 1861-ben és 1888-ban Szpin, 1913-ban Kistövis.
A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.
1910-ben 400 román görögkatolikus lakosa volt.