Felsőkarácsonfalva
A mai világban a Felsőkarácsonfalva egyre aktuálisabb téma. Következményei életünk minden területére kiterjednek, a személyestől a szakmai szféráig. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan elemezzük a hatását és a megoldási lehetőségeket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Felsőkarácsonfalva különböző perspektíváit, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. A Felsőkarácsonfalva eredetétől napjainkig nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, és elengedhetetlen annak megértése, hogy hatékonyan kezelni lehessen.
| Felsőkarácsonyfalva (Crăciunelu de Sus) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Küküllővár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Küküllővár |
| Irányítószám | 517236 |
| SIRUTA-kód | 3976 |
| Népesség | |
| Népesség | 76 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 336 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 24° 10′ 57″46.172233°N 24.182633°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 24° 10′ 57″46.172233°N 24.182633°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkarácsonyfalva témájú médiaállományokat. | |
Felsőkarácsonyfalva (Crăciunelu de Sus) település Romániában, Fehér megyében.
Fekvése
Balázsfalvától keletre, a Kis-Küküllő egyik bal oldali mellékága mellett, Felsőtatárlaka és Oláhbükkös közt fekvő település.
Története
Felsőkarácsonfalva nevét 1332-ben Karachini néven a pápai tizedjegyzék említwette először, tehát ekkor már templomos hely volt. Papaja 1332-ben 30 dénár pápai tizedet fizetett, és ekkor Vesszős és Bajom után sorolták fel.
1462-ben Küküllővár tartozéka volt, nevét ekkor Karachonfalwa néven említették.
1587-ben Tatarlaka cum Karacziolfalwa, 1733-ban Felső-Kracsunfalva, 1750-ben Felső-Kaacsonfalva, 1760-1762-ben Felső Karácsonfalva, 1888-ban Olah-Karácsonfalva néven írták.
1910-ben 635 lakosa volt, melyből 623 román volt. A 635 lakosból 217 görögkatolikus, 418 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Hivatkozások
.svg){kind=small}
