Tűr

A mai világban a Tűr nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. Legyen szó egészségről, technológiáról, politikáról vagy a mindennapi élet bármely más aspektusáról, a Tűr kulcsfontosságú tényezőnek bizonyult, amely befolyásolja döntéseinket és jólétünket. A Tűr jelentőségének jobb megértése érdekében elengedhetetlen, hogy elemezzük különböző oldalait, és feltárjuk, hogyan hat életünk különböző területeire. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Tűr jelentőségét, és azt, hogy hatása hogyan terjed modern társadalmunk különböző aspektusaira.

Tűr (Tiur)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rangfalu
KözségközpontBalázsfalva municípium
Irányítószám515407
SIRUTA-kód1400
Népesség
Népesség1392 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság326 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 09′ 36″, k. h. 23° 53′ 21″46.160088°N 23.889270°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 36″, k. h. 23° 53′ 21″46.160088°N 23.889270°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Tűr témájú médiaállományokat.

Tűr (Tiur), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

Balázsfalvától délnyugatra, a Küküllő bal partján, Csufud és Székásbesenyő közt fekvő település.

Története

Nevét már 1313-ban említette egy oklevél.

1369ben p. Thyr, 1733-ban Thur, 1808-ban Tür néven írták.

1313-1336-ban a veresegyház-székesi uradalom határjárásában szerepelt. Területe Csufud területével együtt Balázsfalvi Balázs fia Herbold és Miklós birtoka volt.

1369-ben a henningfalvi nemesek, 1647-ben pedig I. Rákóczi György birtoka volt.

1910-ben 1720 lakosából 506 magyar, 1202 román volt. Ebből 418 római katolikus, 1195 görögkatolikus, 78 református volt.

A 20. század elején Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.

Források

Jegyzetek

További információk