A mai világban a Tűr nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. Legyen szó egészségről, technológiáról, politikáról vagy a mindennapi élet bármely más aspektusáról, a Tűr kulcsfontosságú tényezőnek bizonyult, amely befolyásolja döntéseinket és jólétünket. A Tűr jelentőségének jobb megértése érdekében elengedhetetlen, hogy elemezzük különböző oldalait, és feltárjuk, hogyan hat életünk különböző területeire. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Tűr jelentőségét, és azt, hogy hatása hogyan terjed modern társadalmunk különböző aspektusaira.
Tűr (Tiur) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Rang | falu |
Községközpont | Balázsfalva municípium |
Irányítószám | 515407 |
SIRUTA-kód | 1400 |
Népesség | |
Népesség | 1392 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 326 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tűr témájú médiaállományokat. | |
Tűr (Tiur), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Balázsfalvától délnyugatra, a Küküllő bal partján, Csufud és Székásbesenyő közt fekvő település.
Nevét már 1313-ban említette egy oklevél.
1369ben p. Thyr, 1733-ban Thur, 1808-ban Tür néven írták.
1313-1336-ban a veresegyház-székesi uradalom határjárásában szerepelt. Területe Csufud területével együtt Balázsfalvi Balázs fia Herbold és Miklós birtoka volt.
1369-ben a henningfalvi nemesek, 1647-ben pedig I. Rákóczi György birtoka volt.
1910-ben 1720 lakosából 506 magyar, 1202 román volt. Ebből 418 római katolikus, 1195 görögkatolikus, 78 református volt.
A 20. század elején Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.