Kroó Norbert

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk [var1]-et. Az eredetétől a mai relevanciájáig a [var1]-hez kapcsolódó összes lényeges szempontot megvizsgáljuk. A történelem során a [var1] döntő szerepet játszott a társadalomban, és az emberi élet különböző aspektusait befolyásolta. Különböző területeken elemezzük a hatását, a kulturális aspektustól a technológiára gyakorolt ​​hatásáig. Ezenkívül megvizsgáljuk a szakértők és tudósok véleményét a [var1]-ről, hogy megértsük annak fontosságát és az idők során bekövetkezett fejlődését. Ez a cikk teljes útmutatóként szolgál a [var1] alapos megértéséhez és fontosságának megértéséhez a mai világban.

Kroó Norbert
Született1934. szeptember 19. (90 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafizikus
Iskolái
Kitüntetései
Lista
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
  • a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa (1965)
  • a fizikai és matematikai tudományok doktora (1968)
Szakintézeti tagság
A Wikimédia Commons tartalmaz Kroó Norbert témájú médiaállományokat.

Kroó Norbert (Budapest, 1934. szeptember 19. –) magyar fizikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1999 és 2005 között az MTA főtitkára, majd 2005-től alelnöke. A szilárdtestfizika neves kutatója. 1981 és 1998 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Szilárdtestfizikai Kutatóintézete igazgatója volt.

Életútja

1953-ban érettségizett a budapesti Fáy András Gimnáziumban, majd ugyanebben az évben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, ahol 1958-ban szerzett fizikus diplomát.

Diplomájának megszerzése után a Központi Fizikai Kutatóintézetének (KFKI) munkatársa lett, munkája során 1963 és 1964 között Svédországban, illetve 1968 és 1971 között a dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben is dolgozott, ahol igazgató-helyettesi rangot töltött be. Hazatérése után a KFKI főosztályvezetőjévé nevezték ki, majd 1981-ben kinevezték az MTA Szilárdtestfizikai Kutatóintézet igazgatójának. Tisztségében többször is megerősítették. A kutatóintézetet egészen 1998-ig irányította. Ekkor kutatóprofesszori megbízást kapott. 1980-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanárává avatta. Többször volt különböző német egyetemeken vendégprofesszor.

1965-ben védte meg a fizikai tudományok kandidátusi, 1968-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Szilárdtestkutatási Komplex Bizottságának lett tagja, később annak elnöke lett, ezt a tisztségét 1994-ig viselte. Bekerült többek között az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába, a Lézerfizikai és Spektroszkópiai, illetve a Szilárdtestfizikai Bizottságba is. 1985-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben rendes tagjává. 1999-ben az akadémia főtitkárává választották, tisztségében 2002-ben megerősítették. 2005-től 2011-ig az MTA egyik alelnöki pozícióját töltötte be. 1993-ban a londoni Európai Akadémia is felvette tagjai sorába, itt később osztályelnök is volt.

Kutatói és akadémiai állásai mellett a több tudományos társaságban is vezető szerepet vállalt: 1976-ban megválasztották az Eötvös Loránd Fizikai Társaság főtitkár-helyettesévé, majd 1980 és 1985 között annak főtitkára, később 1990-ig elnöke volt. 1991 és 1993 között az Európai Fizikai Társaság alelnöki, majd 1995-ig annak elnöki posztját is betöltötte. Rövid közigazgatási kitérőt is tett: 1998 és 1999 között az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára volt, amiről az MTA főtitkárává történt megválasztása után mondott le. 2001-től az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkájában is részt vesz.

Munkássága

Elsősorban a szilárdtestfizika, az optika és a neutronfizika kérdéseivel foglalkozik. Kutatásai során vizsgálta a rendezett kondenzált rendszerek szerkezetét, dinamikáját és optikai tulajdonságait. Fontos eredményeket ért el a szilárdtestlézerek fizikája, fejlesztései és alkalmazásai területén, itt több szabadalmat regisztrált. A fémek fizikájával kapcsolatban a különböző fémrétegek, illetve fém–fémoxid–fém-szerkezetek fényemittáló (azaz fénykibocsátó) tulajdonságaival foglalkozott.

Emellett jelentősebb eredményei vannak több lézerfizikai területen: a lézerfény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata, a gázlézerek fizikája és gyakorlati alkalmazásai, valamint a lézerek és az alagútmikroszkópia együttműködése-kombinálása. Munkája során foglalkozott a nemlineáris optika, a felületi plazmonok és a nanofizika egyes kérdéseivel is. Kutatásaihoz neutronszórás, a lézerspektroszkópia és az alagútmikroszkópia módszereit alkalmazza.

Jelenleg a fúziós reaktor technikai megvalósításán dolgozik.[8]

Több mint kétszáz tudományos dolgozatot írt és negyven szabadalmat jegyeztetett be.

Családja

1958-ban nősült, felesége Harsányi Ibolya Kamilla, középiskolai tanárként dolgozott. Házasságukból két gyermek: egy fiú és egy leány született. Nyolc unokája van.

Díjai, elismerései

Főbb publikációi

  • Inelastic Scattering of Cold Neutrons by Condensed Argon (társszerző, 1964)
  • Magnetic Neutron Scattering in Dilute Al(Mn) Alloy (társszerző, 1974)
  • Laser Induced Reorientation of Nematic Liquid Crystals (társszerző, 1981)
  • Epithermal Inelastic Neutron Spectrometry Using a Resonance Detector (társszerző, 1981)
  • Evolution of the Coherence of Vibrational States in a Gradual Disorder-Order Phase Transition (társszerző, 1984)
  • A lézerek titkai (1987)
  • Fotonok, neutronok, szilárd testek. Az anyagszerkezettől a lézerekig (értekezések, 1989)
  • Decay Length of Surface Plasmons Determined with a Tunneling Microscope (társszerző, 1991)
  • Anyagtudomány és modern optika (1991)
  • Methods To Generate Femto- and Attosecond Electron and X-ray Pulses (társszerző, 1996)
  • Quantum Metal Optics (társszerző, 2007)
  • Nonlinear Processes Induced by the Enhanced Evanescent Fields of Surface Plasmons Excited by Femtosecond Laser Pulses (társszerző, 2008)
  • Spontaneous Emission of Radiation by Metallic Electrons in the Presence of Electromagnetic Fields of Surface Plasmon Oscillations (társszerző, 2009)

Jegyzetek

  1. ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  2. ↑ http://www.uni-pannon.hu/index.php/az-egyetemrol/az-egyetem-tortenete/diszdoktoraink
  3. ↑ http://www.lambaward.org/
  4. ↑ https://www.elte.hu/file/ELTE_diszdoktorok.pdf
  5. ↑ http://primissima.hu/dijazottak/list.php?type=cat&categories_id=63
  6. ↑ https://hvg.hu/itthon/20120831_Lanchiddijat_kapott_Sebestyen_Marta
  7. ↑ https://www.ae-info.org/ae/User/Kroo_Norbert
  8. ↑ Megszelidíteni a magfúziót? klubradio.hu
  9. ↑ MTI: Sokat tettek a nemzetközi kapcsolatokért: Átadták a Lánchíd-díjakat. ma.hu, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  10. ↑ 269742 Kroonorbert (1998 UH23). nasa.gov. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
  11. ↑ Kroó Norbert kapta az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díjat

Források

  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 752. o.
  • MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2008, 640. old., ISSN 1787-288X
  • Kroó Norbert fizikus, akadémikus 80 éves
  • Ézsiás Erzsébet: A tudomány nagykövete. Kroó Norbert életpályája; Lexica, Bp., 2013 (Magyar tudósok)

Kapcsolódó szócikkek