Akadémiai Díj

A mai világban a Akadémiai Díj nagy jelentőségű és általában a társadalom érdeklődésére számot tartó témává vált. Megalakulása óta a Akadémiai Díj minden korosztálytól és profiltól függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, vitákat és elmélkedéseket generálva különböző aspektusairól. Akár a kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a tudományos téren betöltött relevanciája, akár az emberiség történetére gyakorolt ​​hatása miatt, a Akadémiai Díj-nek sikerült átlépnie a határokat és a generációkat, és olyan alapvető témává vált, amely továbbra is felkelti az érdeklődést és a kíváncsiságot. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Akadémiai Díj-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elmélyülve annak jelentésében, fontosságában és hatásaiban a mai világban.

Az Akadémiai Díj a Magyar Tudományos Akadémia által 1960-ban alapított díj, amelyet az MTA elnöke ad át minden év májusában az MTA éves közgyűlésén. A kitüntetéssel díszoklevél, érem és pénzjutalom jár.

Odaítélése

Az MTA Elnöksége adományozza évente 10-12 személynek vagy tudományos csoportnak, az utolsó öt évben elért és már értékelhető tudományos visszhangot kiváltó, konkrét egyéni vagy kollektív kutatási eredmény, szakkönyv elismeréseként. A díjazottak személyére a tudományos osztályok tehetnek javaslatot, amit az Elnökség által kiküldött alkalmi bizottsághoz juttatnak el.

Az érem leírása

  • Az érem öntött, anyaga bronz, átmérője 97 mm.
  • Előlapján a jobb oldalon gróf Széchenyi Istvánnak, az MTA alapítójának félalakos, balra néző alakja látható. A bal oldalon Széchenyitől származó idézet olvasható, hét sorban: „A TUDO / -MÁNYOS / EMBERFŐ / MENNYISÉGE / A NEMZET / IGAZI / HATALMA”. Ezalatt SZÉCHENYI / ISTVÁN neve olvasható. Legalul az érmet készítő művész, Csikszentmihályi Róbert monogramja (CSR) látható.
  • A hátlapon MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA köriratban a székház főbejárati oldala látható, alatta az MTA alapításának dátuma (1825).

A díjazottak listái

Lásd még: Akadémiai díjasok (kategórialap)

Források