Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szabadalom jelenségét és következményeit a mai társadalomban. Ennek eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig részletesen elemezzük a Szabadalom-hez kapcsolódó minden szempontot, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Adatgyűjtéssel, tanulmányok áttekintésével és szakértőkkel való konzultáción keresztül arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Szabadalom-et, és tájékozott és gazdagító perspektívát kínáljunk olvasóink számára. Olvasson tovább, és fedezzen fel mindent, amit tudnia kell a Szabadalom-ről és annak kortárs világban való relevanciájáról.
A szabadalom a találmányok egyik iparjogvédelmi oltalmi formája a használati minta mellett. Csak az a találmány szabadalmaztatható, amely megfelel a szabadalmazható találmány valamennyi alábbi ismérvének. A felfedezések sohasem minősülnek szabadalmazható találmánynak, mivel nem módszerek-megoldások.
Szabadalmazható minden
Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.
A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.
Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.
A szabadalmi oltalom alatt álló találmány jogosulatlan hasznosítása szabadalombitorlásnak minősül és polgári jogi – esetleg büntetőjogi – következményekkel járhat. A szabadalombitorlási ügyek bírói útra tartoznak.
A szabadalmi oltalmat érintő egyik elterjedt tévedés a világszabadalom kifejezés használata. Világszabadalom (vagyis a Föld valamennyi országára kiterjedő oltalmú szabadalom) nem létezik.[2]
Az iparjogvédelmi szempontból helytelen világszabadalom kategória helyett célszerű inkább „a világ számos országában érvényes szabadalomról” vagy (amennyiben a találmány még nem nyerte el a szabadalmi oltalmat), „nagyszámú országban bejelentett találmányról” beszélni.[3]
A szabadalmi oltalom alapvetően nemzeti kategória, amelynek érvényességi határai az adott ország határaival esnek egybe.
Több országra érvényes szabadalmi oltalmat akár az érintett országokban külön-külön tett bejelentéssel, akár – meghatározott feltételek teljesülése esetén – az érintett országok megjelölésével tett nemzetközi, illetve regionális bejelentéssel lehet igényelni. Fontos ugyanakkor, hogy az oltalom kizárólag az egyes tagországok iparjogvédelmi hatóságai előtt lefolytatott független eljárások során adható meg, a nemzetközi bejelentés közvetlenül nem nyújt oltalmat.[2]
A külföldi bejelentési folyamat egyszerűsíthető a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) illetve az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) segítségével.
Magyarországon az első szabadalmi törvény az 1895 : XXXVII. tc. volt, amelyet módosított és kiegészített az 1927 : XX.tc., majd az 1932 : XVII. tc.