Alattyán

Ez a cikk a faluról szól. A keresztnévről szóló szócikk itt található: Alattyán (keresztnév)

Alattyán
Drónfelvétel a Zagyva oldaláról tavasszal
Alattyán címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Jászapáti
Jogállás	község
Polgármester	Huszár Arnold (független)[1]
Jegyző	Tóth Ildikó[2]
Irányítószám	5142
Körzethívószám	57
Népesség
Teljes népesség	2096 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	56,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 25′ 35″, k. h. 20° 02′ 27″47.426288888889, 20.04086944444447.426289°N 20.040869°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 35″, k. h. 20° 02′ 27″47.426288888889, 20.04086944444447.426289°N 20.040869°E
Alattyán Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Alattyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alattyán témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Alattyán község az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.

A Zagyva bal partján fekszik Szolnoktól 34 km-re északnyugatra, Jászberénytől 13 km-re délkeletre.

A 32-es főúton érhető el, Szolnok irányából Jászalsószentgyörgyön és Jánoshidán, Jászberényből Jászteleken keresztül. Teljes területe sík, tengerszint feletti magassága 90-91 méter.

Neve török személynévből ered (Alîp-Tîɣan), jelentése: "hős-sólyom". Etimológiailag előtagja összefügg a magyar Alap és Alpár helynevekkel, utótagja pedig a turul köznévvel.^[4]

Első írásos említése 1212-ből maradt fenn a Váradi regestrumban, amelyben Olaptiuã néven szerepel.

A 14. század végén a Kun család birtoka volt, később a Chyrke családé.

Területén avar kori temetőt tártak fel.

A 15. században Kolbászszék dűlőben kun telep volt.

A törökök 1536-ban feldúlták a települést, de az a törökdúlást túlélte, a felszabadító háborúk azonban nagy pusztítást okoztak Alattyánon is.

1700 körül egy részbirtokos, a jánoshidai premontrei prépost morva telepeseket telepített be.

A falu az 1876. évi 33. törvénycikkellyel került Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez és a földrajzi-történelmi értelemben vett Jászsághoz.

Népessége 1851-ben 1610, 1891-ben 2067, 1910-ben 2423, 1990-ben 1929, 2001-ben 2060 fő volt.

• 1990–1994: Kiss Károly (független)^[5]
• 1994–1998: Kiss Károly (MSZP)^[6]
• 1998–2002: Koczkás Gábor (független)^[7]
• 2002–2006: Koczkás Gábor (független)^[8]
• 2006–2010: Koczkás Gábor Mátyás (független)^[9]
• 2010–2014: Dalmadi Tiborné (független)^[10]
• 2014–2019: Koczkás Gábor Mátyás (Fidesz)^[11]
• 2019–2024: Huszár Arnold (független)^[12]
• 2024– : Huszár Arnold (független)^[1]

A település népességének alakulása:

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 14,6% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,1%, református 2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 11,4% (18,4% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 10,6% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1% lengyelnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 2,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (43,7% nem válaszolt).^[15]

Lakosai főleg mezőgazdasági őstermelésből élnek. A legjelentősebb vállalkozás a településen a SEI Interconnect Products Kft 130 főt foglalkoztató üzeme.

• 1773-ban épült, Szent Mihálynak szentelt műemlék templom
• Szentháromság-szobor (20. század eleje),^[16] Nepomuki Szent János-szobor (1914),^[17] két Mária-szobor és hat kőkereszt^[18]
• Világháborús hősi emlékművek^[19]
• A Gecse-szülőházban az 1999-ben elhunyt Gecse Árpád festőművész hagyatéka tekinthető meg (olajfestmények, grafikák, szoborportrék, plakettek és oltárképek) a művész használati tárgyaival és dokumentumokkal.
• Zsidó temető, 1999 óta emlékpark
• Zsír on the Feszt regionális fesztivál: sport, zene, szórakozás. A résztvevők száma több ezer, és 2009 óta folyamatosan növekszik. Legismertebb része a ZSÍROS KENYÉR FOCI KUPA. 2018-ban a MAJKA CURTIS nagykoncertnek volt nagy sikere, 2019-ben Parno Graszt világzenei fellépő hozta el a hangulatot, 2022-ben Wellhello és Kowalsky meg a Vega nagykoncert is volt a rendezvényen.
• Scream Running, a Rettegés Foka, Magyarország egyetlen horror futóversenye, amelyet 2017 óta rendeznek.
• Itt forgatták a Tollfelvásárló videóklipet, amely az X-Faktorig jutott, és az egész országban ismertté vált.
• Itt rendezték meg elsőnek Jász Kolbásztöltő Fesztivált, ami mára a Jászság legnagyobb „gasztrorendezvénye” lett. 2019 óta Jászberény ad neki otthont, de a szervezést mai napig egy alattyáni szervezet, a Zsíros Egyesület végzi.

• Itt született Gecse Árpád festőművész.
• Nicolas Sarkozy korábbi francia köztársasági elnök nagyszüleinek itt volt birtoka. A nagymama, Csáfordi Tóth Katinka nagybátyjától, Tóth-Maár Lajostól örökölt hozományát képező 200 holdon gazdálkodtak (közben a nagypapa Szolnokon, a közigazgatásban dolgozott).
• Tukacs István mesterszakács jelenleg is Alattyán lakója, kétszeres Kinizsi birtok szakács, négyszeres királyi nagymester szakács.
• Burai Kevin Zsolt „kisprímás” hegedűművész
• Itt született Csombor Teréz színművésznő.
• Józsa Tamás nemzetközi fotográfus és operatőr, az év esküvői fényképét készítette Magyarországon 2019-ben, több nemzetközi elismerést kapott munkássága.

• Alattyán Önkormányzatának honlapja