Gecse Árpád

Ez a cikk a Gecse Árpád témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása miatt nagy jelentőségűvé vált. Megjelenése óta a Gecse Árpád vitákat, vitákat generált, és számos területen tanulmányok és kutatások tárgya. Az idő múlásával a Gecse Árpád fejlődött és alkalmazkodott a környezet szükségleteihez, és az emberek széles körének érdeklődésére számot tartó témává vált. Ebben az értelemben fontos feltárni a Gecse Árpád által kínált több oldalt és perspektívát, valamint társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai vonatkozásait.

Gecse Árpád
Született1900. július 11.
Alattyán
Meghalt1999. január 22. (98 évesen)
Alattyán
Nemzetiségemagyar
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola
Mestere(i)Rudnay Gyula, Balló Ede
Bosznay István, Vágó Pál

Gecse Árpád (Alattyán, 1900. július 11.[1] – Alattyán, 1999. január 22.) jászsági magyar szobrász és festőművész volt.

Élete

Nemesi családban született (felmenői eredetileg Abaúj vármegyében voltak kisbirtokosok). Először katonai pályára készült, tanulmányait a Bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián azonban nem fejezte be. 1919 és 1924 közt a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei Rudnay Gyula és Balló Ede voltak. A főiskola után rendszeresen a Jászapáti Művésztelepen dolgozott Bosznay István és Vágó Pál tanítványaként. Járt, Ausztriában, Olaszországban, művészi tudását, 1925-ben Velencében Vicenzo de Stefani mester mellett fejlesztette tovább. Észak-Európában további tapasztalatokat gyűjtött. 1927-től a Szolnoki művésztelep tagjaként dolgozott együtt Fényes Adolffal és Zádor Istvánnal. Kis faluját tiszta szívéből szerette, ragaszkodott a családi fészekhez, örökre hű maradt a Jászsághoz. Talán ezért is nevezték a "Jászság festőjé"-nek, annak az embernek, aki az alföldi táj, és az alföldi emberek szerelmese volt. Szülőfalujában élt és halt meg, ahol közéleti szerepet is vállalt. „Emberi tartásával, bölcs megfontolt tanácsaival a legnehezebb időkben is segítette az itt élő emberek mindennapi életét” – emlékezik meg róla Alattyán honlapja

Hosszú élete alatt 1500 alkotásáról tudunk, amelyből csaknem 1400 db gazdára is talált. Olajfestményei szerte az országban és a világban – múzeumokban (Magyar Nemzeti Galéria, Damjanich János Múzeum-Szolnok, Jász Múzeum, Hamza Múzeum és Jász Galéria-Jászberény), közületeknél (Jászsági önkormányzatok és Művelődési Házak) és műgyűjtők százainál – őrzi emlékét.

Tagja volt a Magyar Művészek Országos Egyesületének, a Független Művészek Egyesületének és a Kupeczky Művészeti Társaságnak.

Kiállítások

Köztéri művei

  • A jászberényi Szentkuti templom oltárképei
  • Az alattyáni templom Madonna-szobra
  • A szolnoki felszabadulási emlékmű (1954)
  • Alattyáni hősök szobra (I. világháborús emlékmű)
  • Jásztelki felszabadulási emlékmű
  • Jézus szobor a jásztelki temetőkápolnán
  • Önarckép a Gecse Emlékház udvarán

Emlékház

A Jászság festőjének Gecse Árpádnak emlékháza, egyben szülőháza, mely 1890-ben épült.Az emlékház három utcai szobájában és az előszobában 75 négyzetméteres területen 66 db olajfestmény, több szobor, dombormű, plakett és grafika, a hat tárolóban a művész életét és munkásságát bemutató rajzok, iratok, fotók, katalógusok stb. az intarziás ebédlőgarnitúra és az osztrák szalongarnitúra, s egyéb berendezési tárgyak a művész könyveivel, használati tárgyaival.

Gecse Árpád Emlékház, Alattyán, Szt. István út 26.

Díjak

Irodalom

  • Egri Mária: Gecse Árpád, a Jászság festője[2] (1974)
  • Gecse Árpád festőművész bibliográfiája / gyűjt. és szerk. Bálintné Hegyesi Júlia, Madarászné Gecse Ágnes. – Sz. : VFM Kvt., 1986. – 76 p.

Jegyzetek

  1. ↑ Július 11. - 1900-ban ezen a napon született Alattyánon Gecse Árpád, szobrász és festőművész
  2. ↑ Gecse Árpád, a Jászság festője[halott link]

Források

További információk