Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jászágó témáját, elemezve annak különböző aspektusait, hatásait és perspektíváit. A Jászágó az utóbbi időben érdeklődés és vita tárgya volt, és relevanciája különböző területeken folyamatosan nő. Ezeken az oldalakon végig elmélyülünk történetében, fejlődésében és következményeiben, valamint az általa kiváltott véleményekben és vitákban. Multidiszciplináris megközelítésből különböző nézőpontokból közelítjük meg a Jászágó-et, megpróbálva rávilágítani annak következményeire és jelentésére. Röviden, ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és szigorú látásmódot kínáljon a Jászágó-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a tudást és a témával kapcsolatos vitákat.
Jászágó | |||
![]() | |||
Római katolikus iskolakápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Jászberényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Mozsár Lászlóné (független)[1] | ||
Irányítószám | 5124 | ||
Körzethívószám | 57 | ||
Testvértelepülései | Lista Heitenried | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 686 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 19,33 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,93 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Jászágó weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jászágó témájú médiaállományokat. | |||
Jászágó község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.
A megye északnyugati csücskében fekszik, a Jászság északnyugati részén, Hatvantól délkeletre, az Ágói-patak partján.
Mindössze négy településsel határos közvetlenül: a szomszédi északkelet felől Jászárokszállás, délkelet felől Jászberény, délnyugat felől Pusztamonostor, északnyugat felől pedig Csány.
Csak közúton érhető el, a Pusztamonostort Jászárokszállással összekötő 3231-es úton.
A közúti tömegközlekedés szolgáltatója a Volánbusz. Pusztamonostorra naponta 1 busz közlekedik, Jászárokszállásra hétköznap 8, szombaton 5, vasárnap pedig mindössze 3.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket így a MÁV 82-es számú Hatvan–Újszász-vasútvonalának 6 kilométerre lévő Pusztamonostor vasútállomása. vagy a 86-os számú Vámosgyörk–Újszász-vasútvonal Jászárokszállás vasútállomása kínálja; utóbbi mintegy 11 kilométerre esik Jászágótól.
Jászágó a Jászság egyik legészakibb, a hevesi megyehatáron fekvő kis települése. Lakott területétől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Az ember jelenlétét bizonyító, 5-6 ezer évvel ezelőtti emlékeket is őriz a helytörténeti gyűjtemény. A XIII. században az európai népvándorlás utolsó hullámaként érkező jászok, philiszteusok találtak otthonra községünk területén is. Gazdag kisvárost alkottak, önigazgatásuk, kapitányuk is volt, mint a többi jász helységnek. 1478 április 3-án kelt Mátyás király oklevele, melyben "Ágón lakó philiszteusok részére Zsigmond által 1412-ben kiadott kiváltságlevelét" megerősíti.A falu a 16. század elejére-közepére az egyik legjelentősebb jász szállássá vált. Még a török megszállás kezdeti időszakában (a különböző adóösszeírások alapján) is, egészen a 16. század végéig, megőrizte gazdagságát. A török hódoltság terheit Ágó is szenvedte. A sok szenvedés nem volt elég..a törökök felégették, a térkép ezután pusztaként jelezte helyét. A lakosság zöme Árokszállásra menekült, így történetünk a XVII századtól az Árokszálláséba olvadt. I. Lipót a Hármas kerület részeként Ágó pusztát is eladta a Német Lovagrendnek. Mária Terézia 1745 május 6-án kelt kisdiplomája, majd ennek 1751-es törvénybe iktatása lehetővé tette a jászok önmegváltását. A királyi diplomában Ágó puszta is szerepelt, melyért 8 ezer rh. forintot fizettek. Az első országos népszámláláskor /1780-90/ már volt állandó lakosa Ágónak, 1 polgár, és 1 zsellér család 11 fővel szerepelt az összeírásban. 1828-ban az egri egyházmegye 40 lakost mutatott ki. 1855-ben tagosították az árokszállási határt, állandó helyre kerültek a redemptorok földjei, és kialakult az ágói tanyavilág. 1925-ben 500 lakosa volt, és június 21-én felszentelték a kápolnával egybeépített iskolát. 1944-ben 40 házat számláltak, a korábban telepített szőlő kiöregedett, nem telepítettek újat, kertészeti kultúrával próbálkoztak, magtermelési, öntözési kultúrák terjedtek. A II. világháború itt is szedte áldozatait, nem csak a bevonult katonák között, hanem a lakosság a két átvonuló hadsereg harcaitól is szenvedett.
A tanyavilág nehéz esztendei voltak ezek, a családok megfogyatkoztak, sok volt a törvénytelenség, a termelés jelentette volna az életet, de kevés volt az igavonó állat. Várták a földosztást, de csak 72 kh földet tudtak szétosztani.1950-ben jegyzői kirendeltséget hoztak létre ebben az évben 388 lakóházat és 1554 személyt tartottak nyilván. 1952. január l-én önálló közigazgatású, saját tanáccsal rendelkező Jászágót törvényesített a belügyminiszter.A következő évtizedekben eredmények is születtek, majd 1978-ban szerepnélküli településnek itéltetett Jászágó és Jászárokszállás székhelyközséghez kötötték a sorsát, s az elöljáróság a közigazgatás felelőse. Jászágó község 1990-től újra önálló.
A településen 2011. június 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választás négy polgármesterjelöltje között elindult a hivatalban lévő településvezető is, de csak a második helyet tudta megszerezni, polgármesteri elődje mögött.[9]
A települési önkormányzat címe: 5124 Jászágó, Kókai tér 1., telefonszáma 57/426-020, faxszáma 57/426-170. E-mail címe: [email protected], a község hivatalos honlapja: http://www.jaszago.hu.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 716 | 718 | 686 | 706 | 717 | 698 | 686 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (cigány és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 1% románnak, 0,7% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,1-0,1% ruszinnak és ukránnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A település nevének eredetére többféle magyarázat is van:
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakosainak többsége, kb. 82%-a római katolikus vallású. Református kb. 4%, míg nem tartozik egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 14%.[14]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,7%, református 3%, felekezeten kívüli 6,2% (27,3% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben vallásuk szerint 42,7% volt római katolikus, 2,5% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).[16]
A Jászágói Sportegyesület 1989-ig a Jászárokszállási Kossuth Mezőgazdasági Tsz. keretein belül működött, és csak ezután alakult önálló egyesületté.