Örményes (Magyarország)

Örményes
Örményes címere
Örményes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTörökszentmiklósi
Jogállásközség
PolgármesterTörök Tamás (Fidesz-KDNP)
Irányítószám5222
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség940 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség29,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 23″, k. h. 20° 34′ 38″47.18973, 20.5772147.189730°N 20.577210°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 23″, k. h. 20° 34′ 38″47.18973, 20.5772147.189730°N 20.577210°E
Örményes (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) Örményes Örményes Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Örményes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Örményes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Örményes község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Törökszentmiklósi járásban.

Fekvése

A község az Alföldön, a vármegye középső, tiszántúli részén fekszik, Szolnoktól 38 kilométerre keletre, a Nagykunsági-főcsatorna partján. Szomszédos települések: észak felől Fegyvernek, kelet felől Kisújszállás, dél felől Kuncsorba, nyugat felől pedig Törökszentmiklós. Közigazgatási határa északkeleten egy pontban érintkezik még Kenderes területével is.

Megközelítése

Közút

A településen észak-déli irányban végighúzódik a Fegyvernek-Kétpó közti 4204-es út, ezen érhető el közúton mindkét végponti település felől; Kisújszállással a 4207-es út köti össze.

Az ország távolabbi részei felől érkezve – megközelítési iránytól függően – a 4-es vagy a 34-es főúton haladva közelíthető meg a település, majd a két út találkozási pontjától mintegy fél kilométerre nyugatra, Fegyvernek Szapárfalu településrészének keleti szélénél kell letérni dél felé a 4204-es útra.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Vasút

A községet a hazai vasútvonalak közül a MÁV 100-as számú Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonala érinti, amelynek jelenleg egy megállási pontja van itt, Fegyvernek-Örményes vasútállomás, mely a belterület északi szélén helyezkedik el, a 4204-es út vasúti kereszteződésétől keletre. Korábban Örményes nyugati határszélén működött Pusztaszakállas megállóhely is.

Közélete

Polgármesterei

A településen 2013. március 24-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.

Örményes képviselő-testülete, a 2010-es önkormányzati választás óta, a polgármesterrel együtt 7 főből áll.

Története

Nagyobb birtoka a Glaser, a Bíró, Schwarz családnak volt. Jelenleg is a település értékes épületei a Glaser-, a Bíró- és a Kepich-kastély.

A lakosság az 1800-as évek végén már Örményesnek nevezte faluját, de a hivatalos helységnévtár 1913-ban említi először. Az 1920-as években alakult ki a település falusias arculata. A lakosság már az 1920-as években szerette volna elérni, hogy a puszta önálló községgé alakuljon ám ez csak jóval később, 1950-ben következett be.

A török uralom idején pusztává vált a 19. század végéig, majd több birtokos család is megjelent, többek között a Glaser család.

Örményes-puszta 1950-ben alakult községgé. Lakosai mezőgazdaságból élnek, jelentős a községben a szállítási vállalkozás is.

Neve

A település nevének eredete nem tisztázott, mert az egyik verzió szerint Árpád-korból az "örmény-malom" szóból származik, mert gabona-őrléssel foglalkoztak ezen a vidéken.

Az idősebbek körében ma is élő szájhagyomány a másik verzió, hogy a 16. században Örmény nevű grófoknak volt birtokuk a vidéken.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma10641033997949973940
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak mondta magát (17,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,1% görögnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Gazdasága

Mezőgazdaság

Örményes igen jó minőségű kötött agyag, réti csernozjom és mészlepedékes talaja kedvez a mezőgazdasági termelésnek. Jelentős a kalászos gabona és a zöldségfélék termesztése, a cukorrépa termesztésének pedig történelmi hagyományai vannak a településen. Az állattenyésztés terén a sertés- és tehéntenyésztés a legjellemzőbb, de a gazdálkodók foglalkoznak baromfi- és juhtartással is.

Ipar

A község ipara nem jelentős: jelenleg mezőgazdasági gépeket gyártanak a településen.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 30,4%-a római katolikus, 20,9%-a református, 0,3%-a pedig görögkatolikus vallású. 38,7% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 9,3% ismeretlen, vagy nem válaszolt.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,7%, református 11,3%, felekezeten kívüli 41,4% (26,9% nem nyilatkozott).

2022-ben vallása szerint 11,3% volt római katolikus, 7,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 40,9% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).

Római katolikus egyház

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületében lévő Fegyverneki plébániához tartozik, mint filia.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek

A település határában szikes mocsarak, vakszikfoltok és sós-sivatagi társulások találhatóak. Jellegzetes növényei: a süntök, a farkasfog és a magyar sóballa.

Nevezetességei

Sport

Rendezvények

Jegyzetek

  1. a b Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. a b Örményes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 24. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  10. Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=29382
  14. Örményes Helységnévtár
  15. Örményes Helységnévtár

Források

További információk