Rövidítése: WP:ÚJPERZSA Ezen az oldalon a Wikipédia egyik irányelvét olvashatod. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek, de fontosabb a józan ész, mint a szabály betűje, és előfordulhatnak indokolt kivételek is. Ha módosítani szeretnél rajta, kérd ki mások véleményét a vitalapján vagy a Kocsmafal megfelelő szekciójában! |
Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből |
---|
A ma használatos újperzsa nyelv első emlékei a 9. századból származnak. Iránt a 7. század végére szinte teljesen meghódították az arabok, és mind az egyre jobban terjedő iszlám, mind az adminisztráció nyelve az arab volt, ahogy a tudományé is. Ennek következtében jelentős arab hatás érte a perzsa nyelvet, amelynek szókincse jelenleg mintegy 60%-ban arab eredetű, illetve az arab írást is átvette. A perzsa hangállományhoz igazodva azonban egyes arab betűk ejtése módosult, és néhány speciális perzsa hangot jelölő betűvel bővült az ábécé.
Az újperzsa nyelvnek két nagy periódusa különböztethető meg, a klasszikus és modern perzsa. A klasszikus perzsa nyelvben a 11-12. századig korai periódusról beszélhetünk, amikor a nyelvészek és rímszótár-szerzők több ún. madzshúl („pogány”) ejtésmódról is tudnak bizonyos magánhangzók esetében, szemben a maarúf („ismert”, azaz arabos) ejtéssel. Ez azonban a folyamatos arab hatás következtében idővel eltűnt.
Az újperzsa klasszikus és modern időszaka közti időhatár megjelölése meglehetősen nehéz; már a 16. századtól fellelhetőek bizonyos modern jellegzetességek, de mindezek csak a 19. századtól mutathatóak ki teljes bizonyossággal. A wikipédiás használatban az átírás tekintetében praktikus okokból Iránnak a Kádzsár-dinasztia által történt 1796-os újraegyesítését tekintjük korszakhatárnak.
Az újperzsa nyelvvel nagyjából azonos, de arról politikai okokból leválasztott nyelv az Afganisztánban és Pakisztánban beszélt dari vagy kabuli perzsa, illetve a tádzsikisztáni és üzbegisztáni tádzsik. Az útmutató a vitatott státuszú darira is érvényes, de a tádzsikra nem, mivel ez utóbbit az évszázados orosz befolyás következtében cirill ábécével írják, így a WP:CIRILL hatáskörébe tartozik.
Az átírás nem igazodik az itteni irányelvhez a már meghonosodott nevek esetében, illetve ha valamelyik helyesírási kútfő (MHSz. vagy OH.) szabályozza az átiratot.
Arab | Tudományos | Magyaros |
---|---|---|
ﻅ | ẓ | z |
ﻉ | ʿ / ‘ | Nem jelöljük. |
ﻍ | ġ / gh | g |
ﻑ | f | f |
ﻕ | q / ḳ | k |
ﻙ | k | k |
ﮒ | g | g |
ﻝ | l | l |
ﻡ | m | m |
ﻥ | n | n |
ﻭ | w, v / ū (ō) | v / ú (ó) |
ﻩ | h | h |
ﻱ | y / ī (ē) | j / í (é) |
Arab | Tudományos | Magyaros |
---|---|---|
َ | a | a |
ِ | i | i |
ُ | u | u |
Arab | Tudományos | Magyaros |
---|---|---|
َ | a | a |
ِ | e | e |
ُ | o | o |
Számos arab szó végződik a gyakran nőnemet jelölő, ragok és végződések nélkül „a”-nak, ragozva „at...”-nak olvasandó ún. tá marbútával (ami a versekben viszont a „h”-ra rímel, ezért több nyugati átírás „ah”-ként adja vissza.). Ezt tükrözi, hogy ha további elemek nem járulnak hozzá, a „t” (ت) és „h” (ه) kombinációjának tűnik (ة).
A perzsa nyelvben ez jelentősen változik, ugyanis a két pontot nem teszik ki, azaz a betű ugyanúgy néz ki, mint a „h” szóvégi alakja. Ez a klasszikus szövegekben „a”, a modern szövegekben viszont „e” hangértéket képvisel. A két pont elhagyása egyébként már a korai arabokat is megtévesztette, így lett سيبويه, a híres nyelvész arab neve Szíbavajhi a valóságos Szíbúja (modern ejtéssel Szibuje) helyett, és ugyanígy vált a hasonló esetű történetíró, مسكويه, azaz eredetileg Miszkúja (Meszkuje) Miszkavajhivá.
A tá marbútát bizonyos esetekben teljesen kiírt „t” helyettesíti, akkor annak is olvasandó.
A perzsa sajátossága, hogy egyes névelemeket (személy- és vezetékneveket egyaránt) két, önállóan létező szó kombinációjaként alkotnak meg, pl. Mohammad + Reza, Gholám + Ali. A perzsa írásgyakorlat nem egységes ennek kezelésében, pl. az Anszári (انصاری) + Fard (فرد) elemekből álló vezetéknév többféleképpen is előfordulhat akár ugyanazon személy esetében: különírva (انصاری فرد), egybeírva (انصاریفرد), illetve a legsajátosabb módon, az arab írás hagyományaival szembemenve, úgy egybeírva, hogy a folyóírásban még sincs összekötve a két elem (انصاریفرد). Minthogy a latin betűs írás nyomtatásban nem folyóírás, a fársziban pedig nincsenek kis- és nagybetűk, ez a megoldás nem ültethető át egy az egyben, és nem is létezik egységes átírási gyakorlat. Ezért ilyen esetekben két névelem összetartozását de elkülönülését kötőjellel jelezzük: az انصاریفرد átírása így Anszári-Fard, de cikkcímek esetében célszerű a külön- és egybeírt alakokról (Anszári Fard, Anszárifard) is átirányítást készíteni.
Perzsa | Klasszikus | Modern | Megjegyzés |
---|---|---|---|
سلطانيه | Szultánijja | Szoltánije | Északnyugat-iráni település |
آيت الله | Ájatulláh | Ájatolláh | ajatollah |
خواجه شمسالدین محمد حافظ شیرازی | Hvádzsa Samszuddín Muhammad Háfiz-i Sírází | Hádzse Samszoddin Mohammad Háfez-e Sirázi | 14. századi perzsa költő |
نقش جهان | Naks-i Dzsahán | Nags-e Dzsahán | A világ képe (iszfaháni tér) |
چهل ستون | Csihil Szutún | Csehel Szotun | Negyven oszlop (iszfaháni palota) |
سياست نامه | Szijászat Náma | Szejászat Náme | A kormányzás könyve (Nizám al-Mulk könyve, 11. század) |
آرش | Áras | Áras | hős íjász a perzsa folklórban |
تخت طاووس | Taht-i Távúsz | Taht-e Távusz | pávatrón |
محمد مصدق | Muhammad Muszaddik | Mohammad Moszaddeg | iráni miniszterelnök |
انقلاب اسلامی | inkiláb-i iszlámí | engeláb-e eszlámi | iszlám forradalom |
محمود احمدینژاد | Mahmúd Ahmadínizsád | Mahmud Ahmadinezsád | iráni miniszterelnök |
Perzsa | Klasszikus | Modern |
---|---|---|
همهی افراد بشر آزاد به دنیا میآیند و از دید حیثیت و حقوق با هم برابرند, همه دارای اندیشه و وجدان میباشند و باید دربرابر یکدیگر با روح برادری رفتار کنند | hama-ji afrád-i basar ázád be dunjá míájand u az díd-i hajszíjat u hukúk bá ham barábarand, hama dárá-ji andísa u vidzsdán mibásand u bájad dar barábar-i jakdígar bá rúh-i barádarí raftár kunand | hame-je afrád-e basar ázád be donjá miájand o az did-e hejszijat o hogug bá ham barábarand, hame dárá-je andise o vedzsdán mibásand o bájad dar barábar-e jekdigar bá ruh-e barádari raftár konand |
Magyar helyesírás | |
---|---|
Rögzítése |
|
Alapelvei | |
További jellemzői | |
Egyes területei | |
Nevezetes szabályai | |
Írásjelek helyesírása | |
Érdekességek | |
A Wikipédia helyesírási irányelveit lásd: Wikipédia:Helyesírás és Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből |