Varasd

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Varasd (Varaždin)
A városközpont
A városközpont
Varasd címere
Varasd címere
Varasd zászlaja
Varasd zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVarasd
Jogállásváros
Alapítás éve1181
PolgármesterIvan Čehok (független)
Irányítószám42000
Körzethívószám(+385) 042
TestvérvárosokListaAuxerre
Bad Radkersburg
Montale
Koblenz
Ptuj
Ravensburg
Schaffhausen
Şəki
Nagyszombat
Zalaegerszeg
Népesség
Teljes népesség43 782 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 16° 20′ 16″46.308055555556, 16.33777777777846.308056°N 16.337778°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 16° 20′ 16″46.308055555556, 16.33777777777846.308056°N 16.337778°E
Varasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Varasd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

Fekvése

Zágrábtól 81 km-re északra, a Dráva jobb partján fekszik. A hozzá tartozó települések: Črnec Biškupečki, Donji Kućan, Gojanec, Gornji Kućan, Hrašćica, Jalkovec, Kućan Marof, Poljana Biškupečka, Varasdpüspöki és Zbelava.

Nevének eredete

Neve a magyar város főnévből származik -d kicsinyítőképzővel, vagyis városka volt a jelentése.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint Varasd területe már az őskor óta lakott. A város központjától délkeletre, körülbelül 3 km-re található a „Brezje” nevű lelőhely. Nyugatról a Varasd-Zágráb vasútvonal, keletről Kučan település, délen a Plitvice folyó, északon pedig a Cehovska utca határolja. Az itt végzett régészeti kutatások eredményei alapján ez a hely a kőrézkorban, a késő bronzkorban, a kora és a késő vaskorban, az ókorban, valamint a középkorban is lakott volt.

Varasd várát 1181-ben „castrum Garestin” néven említik először III. Béla magyar királynak egy a közeli Varasdfürdőről szóló oklevélben, a város ekkor már ispánsági székhely. 1194-ben III. Béla idősebb fiára, Imrére bízta a horvát területek kormányzását, egyúttal őt tette meg trónörökössé. A kisebbik fiú, András keresztes hadjárat vezetését kapta feladatul apjától. Imre korai halála után mégis ő lett a király, és 1209-ben a vár körül kialakult települést szabad királyi várossá nyilvánította. Ez számos kiváltsággal járt a város számára, melynek polgárai szabadon választhatták meg elöljáróikat, és mentesek voltak az adó és harmincadvám fizetése alól, mégis egyfajta kölcsönös függőségben éltek a vár mindenkori uraitól. A várost a király udvarnokai lakták, akik ekkor építették fel templomát és monostorát. A tatárjárásban elpusztult földvárat IV. Béla újjáépíttette. 1397-ben Cillei Hermann kapta meg Zsigmondtól, 1440 körül Cillei Ulrik kővárrá építtette át, majd halála után özvegye, Brankovics Katalin birtokolta.

Varasd a 17. században

A török veszély közeledtére a 15. század közepén a város körül is építettek földsáncokból és paliszádokból erődítéseket. A kiváltságoknak, kézműves céheinek és a kedvező földrajzi stratégiai helyzetnek köszönhetően Varasd városa már a században az északi horvát területek kereskedelmi és gazdasági központja lett. A város címere már 1464-ből ismert, kiváltságait pedig Hunyadi Mátyás is megerősítette. 1487-ben a vár Corvin János birtoka lett. 1523-ban Brandenburgi György adományozta a városnak a városháza épületét, e funkcióját a mai napig megtartotta. Ez Európa egyik legrégibb városháza, amelyet utóbb késő barokk stílusban építettek át.

A vár ostrománál esett el 1527. szeptember 27-én Frangepán Kristóf horvát bán. A török veszély miatt 1544-ben erős falakkal és bástyákkal erősítették meg. Ekkortájt építették át a várkastélyt reneszánsz stílusban. Az 1555-ös török hadjárat hatására a pozsonyi országgyűlés az országot hat kapitányságra osztotta; a Vend kapitányság székhelye Varasd lett. Három alkapitányság, a kaproncai, a körösi és az ivanicsi tartozott alá. Ekkor a város az ország egyik legfontosabb erődített helye volt. 1584-ben a király Erdődy Tamást horvát bánná nevezte ki, majd 1607-ben szolgálataiért megkapta Varasd várát is, a hozzá tartozó uradalommal. Ezután a vár 1925-ig az Erdődyek birtoka maradt.

Varasd mint főesperesség székhelye az egyházi igazgatásban is jelentős szerepet töltött be. Első ilyetén említésével 1638-ban találkozunk. Az akkori feljegyzés szerint a főesperes alárendeltségébe 11 környező plébánia tartozott, amelyek plébánosait név szerint felsorolja a dokumentum. 1660-ban Szakmárdi János megalapította a szemináriumot, amelyre végrendeletében jelentős birtokokat hagyott. A szerzetesi élet is fejlődésnek indult a városban a ferences és jezsuita kolostorok felépülésével, melyek nagyban hozzájárultak a város gazdasági és társadalmi fejlődéséhez is. Ekkor épült meg a jezsuita gimnázium és több templom is. A városban több stájer építőmester is dolgozott ebben az időben. 1655-ben nézeteltérés volt a város és az Erdődyek között a hídvámok tekintetében, amiből végül a város került ki győztesen.

A város főtere a múlt század elején

A török háború idején Varasd Horvátország tényleges fővárosa is volt a veszélyeztetettebb Zágráb helyett. 1663 decemberében itt ülésezett a horvát szábor, amely pénzt szavazott meg a török elleni hadjáratra. Ennek során 1664 elején Zrínyi Miklós Zrínyiújvárból kiindulva a Dráva bal partján haladva Eszékig jutott, ahol felgyújtatta a török legfontosabb drávai átkelőhelyét, az eszéki hidat. Az abban az évben megkötött vasvári béke bár a magyarság számára hátrányos volt, Varasd számára mégis a békés fejlődés lehetőségét teremtette meg. A török veszély végét az 1699-ben megkötött karlócai béke jelentette a város számára.

Mária Terézia az abszolút monarchia megerősítése érdekében igyekezett szűkíteni a nemesség befolyását. Ennek egyik lépéseként 1767-ben megalapította a horvát királyi tanácsot, melynek székhelyéül Varasdot tette meg. A város fővárosi rangjának az vetett véget, hogy 1776-ban egy nagy tűzvészben nagyrészt megsemmisült. Az uralkodó ekkor a királyi tanács székhelyét is Zágrábba tette át. Ezzel véglegesen az lett az ország fővárosa. A tűzvész ugyanakkor kedvező hatással is volt a városképre nézve, hiszen ekkor épült fel a mai is látható szép barokk városközpont.

1809-ben a város fejlődése végett a külső várfalakat és a sáncok nagy részét lebontották, a vár azonban ma is áll. A 19. században a város teljesen újjáépült és terjeszkedett, virágzott az ipar, a kereskedelem, selyemgyár, téglagyár épült. Ekkor alapították a színházat és a tűzoltó egyesületet. A vasút megépüléséért már 1861-ben megindult a harc és negyed századig tartott, amíg a terv megvalósulhatott. A parlament 1884-ben fogadta el, hogy Csáktornya és Zágráb között vasútvonal létesüljön. Az építés 1886-ig tartott, végül a vonal egy részét már szeptemberben, a maradék szakaszt decemberben nyitották meg a forgalomnak. Ezzel Varasd is bekerült az országos vasúti hálózatba. A mellékvonalak későbbi megépülésével Varasd Észak-Horvátország legnagyobb vasúti csomópontja lett.

1910-ben 13 398 lakosából 11 497 horvát, 585 német, 471 magyar, 441 szlovén, 232 szerb, 102 cseh volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye székhelye volt. A 20. századra Varasd a környék ipari központja lett. A Tivar textilgyárat 1918-ban alapították. Fontos ipari üzemei még a Varteks textilgyár, a fémipari, élelmiszeripari és építőipari üzemek. 1991. szeptember 14. és szeptember 22. között a város laktanyáinál súlyos harcok folytak a laktanyákat védő Jugoszláv Néphadsereg és a támadó Horvát Nemzeti Gárda csapatai között, melyeknek mindkét fél részéről 2 halálos áldozata volt. A laktanyacsata a laktanyák feladásával végződött.

2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 49 075, ebből 47 069 horvát lakosa volt. A városban ekkor 41 434 fő lakott. A 2003-ban megnyílt, a magyar határtól, Muracsánytól Zágrábba vezető horvát autópálya Varasdot is bekapcsolta a modern autópálya hálózatba.

Nevezetességei

A vár

A varasdi vár

Templomok és kolostorok

A székesegyház, korábban jezsuita templom

Barokk paloták

A Sermage-palota

A városban ma több barokk palota is látható, melyek a 17. és a 19. század között épültek.

A Horvát Nemzeti Színház épülete

Egyéb látnivalók

Grgur Ninski szobra

Múzeumok és galériák

Kultúra

A Špancirfest jelmezesei

Oktatás

Általános iskolák

A Varteks-stadion

Középiskolák

Egyetemek

Sport

A városi sportcsarnok

Híres emberek

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. dr. Bedécs Gyula: Horvátország és tengerpartja, 73. o., ISBN 963863826-5
  3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6212.
  4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-889.
  5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2274.
  6. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-888.
  7. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2275.
  8. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3944.
  9. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2269.
  10. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2268.
  11. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2945.
  12. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2267.
  13. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2266.
  14. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2270.
  15. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5950.
  16. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6146.
  17. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6237.
  18. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2611.
  19. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2614.
  20. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-896.
  21. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-897.
  22. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6225.
  23. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2942.
  24. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3943.
  25. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2615.
  26. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2610.
  27. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-904.
  28. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2943.
  29. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-902.
  30. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-903.
  31. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-899.
  32. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-900.
  33. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2940.
  34. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2941.
  35. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2944.
  36. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-898.
  37. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6187.
  38. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2272.
  39. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3464.
  40. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2612.
  41. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3937.
  42. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2271.
  43. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1135.
  44. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2273.
  45. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6907.

További információk

Források