Varasd

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Varasd (Varaždin)
A városközpont
Varasd címere Varasd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Varasd
Jogállás	város
Alapítás éve	1181
Polgármester	Ivan Čehok (független)
Irányítószám	42000
Körzethívószám	(+385) 042
Testvérvárosok	ListaAuxerre Bad Radkersburg Montale Koblenz Ptuj Ravensburg Schaffhausen Şəki Nagyszombat Zalaegerszeg
Népesség
Teljes népesség	43 782 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	173 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 16° 20′ 16″46.308055555556, 16.33777777777846.308056°N 16.337778°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 16° 20′ 16″46.308055555556, 16.33777777777846.308056°N 16.337778°E
Varasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Varasd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

Fekvése

Zágrábtól 81 km-re északra, a Dráva jobb partján fekszik. A hozzá tartozó települések: Črnec Biškupečki, Donji Kućan, Gojanec, Gornji Kućan, Hrašćica, Jalkovec, Kućan Marof, Poljana Biškupečka, Varasdpüspöki és Zbelava.

Nevének eredete

Neve a magyar város főnévből származik -d kicsinyítőképzővel, vagyis városka volt a jelentése.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint Varasd területe már az őskor óta lakott. A város központjától délkeletre, körülbelül 3 km-re található a „Brezje” nevű lelőhely. Nyugatról a Varasd-Zágráb vasútvonal, keletről Kučan település, délen a Plitvice folyó, északon pedig a Cehovska utca határolja. Az itt végzett régészeti kutatások eredményei alapján ez a hely a kőrézkorban, a késő bronzkorban, a kora és a késő vaskorban, az ókorban, valamint a középkorban is lakott volt.

Varasd várát 1181-ben „castrum Garestin” néven említik először III. Béla magyar királynak egy a közeli Varasdfürdőről szóló oklevélben, a város ekkor már ispánsági székhely. 1194-ben III. Béla idősebb fiára, Imrére bízta a horvát területek kormányzását, egyúttal őt tette meg trónörökössé. A kisebbik fiú, András keresztes hadjárat vezetését kapta feladatul apjától. Imre korai halála után mégis ő lett a király, és 1209-ben a vár körül kialakult települést szabad királyi várossá nyilvánította. Ez számos kiváltsággal járt a város számára, melynek polgárai szabadon választhatták meg elöljáróikat, és mentesek voltak az adó és harmincadvám fizetése alól, mégis egyfajta kölcsönös függőségben éltek a vár mindenkori uraitól. A várost a király udvarnokai lakták, akik ekkor építették fel templomát és monostorát. A tatárjárásban elpusztult földvárat IV. Béla újjáépíttette. 1397-ben Cillei Hermann kapta meg Zsigmondtól, 1440 körül Cillei Ulrik kővárrá építtette át, majd halála után özvegye, Brankovics Katalin birtokolta.

Varasd a 17. században

A török veszély közeledtére a 15. század közepén a város körül is építettek földsáncokból és paliszádokból erődítéseket. A kiváltságoknak, kézműves céheinek és a kedvező földrajzi stratégiai helyzetnek köszönhetően Varasd városa már a században az északi horvát területek kereskedelmi és gazdasági központja lett. A város címere már 1464-ből ismert, kiváltságait pedig Hunyadi Mátyás is megerősítette. 1487-ben a vár Corvin János birtoka lett. 1523-ban Brandenburgi György adományozta a városnak a városháza épületét, e funkcióját a mai napig megtartotta. Ez Európa egyik legrégibb városháza, amelyet utóbb késő barokk stílusban építettek át.

A vár ostrománál esett el 1527. szeptember 27-én Frangepán Kristóf horvát bán. A török veszély miatt 1544-ben erős falakkal és bástyákkal erősítették meg. Ekkortájt építették át a várkastélyt reneszánsz stílusban. Az 1555-ös török hadjárat hatására a pozsonyi országgyűlés az országot hat kapitányságra osztotta; a Vend kapitányság székhelye Varasd lett. Három alkapitányság, a kaproncai, a körösi és az ivanicsi tartozott alá. Ekkor a város az ország egyik legfontosabb erődített helye volt. 1584-ben a király Erdődy Tamást horvát bánná nevezte ki, majd 1607-ben szolgálataiért megkapta Varasd várát is, a hozzá tartozó uradalommal. Ezután a vár 1925-ig az Erdődyek birtoka maradt.

Varasd mint főesperesség székhelye az egyházi igazgatásban is jelentős szerepet töltött be. Első ilyetén említésével 1638-ban találkozunk. Az akkori feljegyzés szerint a főesperes alárendeltségébe 11 környező plébánia tartozott, amelyek plébánosait név szerint felsorolja a dokumentum. 1660-ban Szakmárdi János megalapította a szemináriumot, amelyre végrendeletében jelentős birtokokat hagyott. A szerzetesi élet is fejlődésnek indult a városban a ferences és jezsuita kolostorok felépülésével, melyek nagyban hozzájárultak a város gazdasági és társadalmi fejlődéséhez is. Ekkor épült meg a jezsuita gimnázium és több templom is. A városban több stájer építőmester is dolgozott ebben az időben. 1655-ben nézeteltérés volt a város és az Erdődyek között a hídvámok tekintetében, amiből végül a város került ki győztesen.

A város főtere a múlt század elején

A török háború idején Varasd Horvátország tényleges fővárosa is volt a veszélyeztetettebb Zágráb helyett. 1663 decemberében itt ülésezett a horvát szábor, amely pénzt szavazott meg a török elleni hadjáratra. Ennek során 1664 elején Zrínyi Miklós Zrínyiújvárból kiindulva a Dráva bal partján haladva Eszékig jutott, ahol felgyújtatta a török legfontosabb drávai átkelőhelyét, az eszéki hidat. Az abban az évben megkötött vasvári béke bár a magyarság számára hátrányos volt, Varasd számára mégis a békés fejlődés lehetőségét teremtette meg. A török veszély végét az 1699-ben megkötött karlócai béke jelentette a város számára.

Mária Terézia az abszolút monarchia megerősítése érdekében igyekezett szűkíteni a nemesség befolyását. Ennek egyik lépéseként 1767-ben megalapította a horvát királyi tanácsot, melynek székhelyéül Varasdot tette meg. A város fővárosi rangjának az vetett véget, hogy 1776-ban egy nagy tűzvészben nagyrészt megsemmisült. Az uralkodó ekkor a királyi tanács székhelyét is Zágrábba tette át. Ezzel véglegesen az lett az ország fővárosa. A tűzvész ugyanakkor kedvező hatással is volt a városképre nézve, hiszen ekkor épült fel a mai is látható szép barokk városközpont.

1809-ben a város fejlődése végett a külső várfalakat és a sáncok nagy részét lebontották, a vár azonban ma is áll. A 19. században a város teljesen újjáépült és terjeszkedett, virágzott az ipar, a kereskedelem, selyemgyár, téglagyár épült. Ekkor alapították a színházat és a tűzoltó egyesületet. A vasút megépüléséért már 1861-ben megindult a harc és negyed századig tartott, amíg a terv megvalósulhatott. A parlament 1884-ben fogadta el, hogy Csáktornya és Zágráb között vasútvonal létesüljön. Az építés 1886-ig tartott, végül a vonal egy részét már szeptemberben, a maradék szakaszt decemberben nyitották meg a forgalomnak. Ezzel Varasd is bekerült az országos vasúti hálózatba. A mellékvonalak későbbi megépülésével Varasd Észak-Horvátország legnagyobb vasúti csomópontja lett.

1910-ben 13 398 lakosából 11 497 horvát, 585 német, 471 magyar, 441 szlovén, 232 szerb, 102 cseh volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye székhelye volt. A 20. századra Varasd a környék ipari központja lett. A Tivar textilgyárat 1918-ban alapították. Fontos ipari üzemei még a Varteks textilgyár, a fémipari, élelmiszeripari és építőipari üzemek. 1991. szeptember 14. és szeptember 22. között a város laktanyáinál súlyos harcok folytak a laktanyákat védő Jugoszláv Néphadsereg és a támadó Horvát Nemzeti Gárda csapatai között, melyeknek mindkét fél részéről 2 halálos áldozata volt. A laktanyacsata a laktanyák feladásával végződött.

2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 49 075, ebből 47 069 horvát lakosa volt. A városban ekkor 41 434 fő lakott. A 2003-ban megnyílt, a magyar határtól, Muracsánytól Zágrábba vezető horvát autópálya Varasdot is bekapcsolta a modern autópálya hálózatba.

Nevezetességei

A vár

A varasdi vár

• A város legnagyobb látnivalója a vár, amely a városközpont északnyugati részén található, ma itt található a városi múzeum. A várat először a 12. században említik és valószínűleg a megye központja volt. A 14. század végén a Cillei grófok kapták meg a területet és gótikus stílusban újjáépítették a várat. A vár a 16. században érte fénykorát, amikor reneszánsz stílusban átépítették. Az építkezések 1544-ben indultak Domenico dell'Allio itáliai mester irányításával. Ekkor épült a reneszánsz várpalota is. A vár a 16. század végén az Erdődyeké lett, akik több részét barokk stílusban építtették át. A vár körül a külső nagy sánc maradványait ma egy széles, egykor vízzel telt árok övezi. Ennek vonalvezetésén ma is megfigyelhetők a külső védelmi vonal sarkain állt hatalmas négyszögletű bástyák nyomai. A várfalhoz és a várudvarhoz tartozó épületekből mára kevés maradt meg, de ezek közül ma is megcsodálható az őrtoronynak nevezett várkapu épülete, amelyben ma a vármúzeum működik.

Templomok és kolostorok

A székesegyház, korábban jezsuita templom

• A középkorban emelték a Szent Miklós-plébániatemplomot, amely ebben az időben a város fő szakrális épülete volt. A templomot a 15. században gótikus stílusban átépítették. Ebből az időből való a harangtorony. A 18. században barokk stílusban építették át.
• A város a barokk időben indult fejlődésnek. 1642-46 között kora barokk stílusban épült a jezsuita templom, amely kora barokk stílusú. Ez ma a város székesegyháza, Mária mennybemenetele tiszteletére szentelték.
• 1650-ben épült a Keresztelő Szent János ferences templom, amelynek építőmestere Peter Rabba grazi építész volt. Falait gazdag képek és szobrok díszítik.
• A ferences kolostor 1626 és 1632 között épült barokk stílusban, a gradaci István mester irányításával.
• A jezsuita kolostort 1679 és 1691 között építették, építőmestere a leibnitzi Jacob Schmerleib mester volt.
• A kapucinus kolostor és templom a 18. század elején épült. Építői az ország más részéből érkezett horvát mesterek voltak.
• Az orsolyiták templomát 1722 és 1729 között, kolostorát 1715 és 1749 között építették Mária Terézia királynő adományából. A templom egyhajós, szentélye, mely összeköttetésben áll a kolostorral nyugatra néz. A főhomlokzat fölé emelkedik az elegáns harangtorony.
• Az 1776-os tűzvész után épült templomok a Szent Flórián-templom (1777) és a Szent Vitus-templom (1782).
• 1884-ben épült az ortodox Szent György-templom Radoslav Atzinger tervei szerint historikus stílusban. A belső tér gazdagságához hozzájárul a fennmaradt berendezés. A falak és a boltozat felületei dekoratív módon vannak festve, a medalionokban több szent ábrázolása látható.
• A Szent Vid-templom az azonos nevű téren, a város történelmi központján kívül épült a 18. század közepén. Az 1778-1782 közötti időszakban teljesen felújították, amelynek során új kórus és falazott harangtorony épült. Végleges formáját 1808-ban nyerte el. Külsejével egyszerűséget, a homlokzati felületek kezelésében szerénységet mutat, míg belül értékes barokk berendezéssel van ellátva.
• Varasd déli részén, Biškupac városrész központjában áll a Mária mennybemenetele plébániatemplom és a plébániaház. Mindkét épület a zágrábi püspökség birtokán épült a 13. században. A középkori templomot a 17. században barokk stílusban építették át és 1672-ben szentelték fel. Egyhajós épület a főhomlokzat előtti harangtoronnyal és keskenyebb, sokszögletű szentéllyel. Belsejében minőségi berendezés és falfestmények találhatók. A plébánia emeletes épülete mai formájában a 17. században épült a templom közelében.
• A Szent Flórián-templom a város északi részén, a régi városfalak mentén áll. 1733 és 1752 között építették, a harangtorony kissé később épült. Téglalap alakú hajójával és kissé keskenyebb sokszögű szentélyével a barokk csarnoktemplomok csoportjába tartozik.
• Az Optujska utcában álló Szent Fábián és Sebestyén-templomot 1681-ben fogadalmi kápolnaként építették. A 18. században bővítették és megújították, 1806-ban pedig sekrestyét építettek hozzá. Értékes a berendezése és a szentély boltozatának freskói.
• A varasdi zsinagóga a 19. század második felében épült, a rabbinátus épületével és a zsidó közösség székhelyével együtt. A város zsidó közösségének vallási és társadalmi életének központját képezte. Külső építészeti jellemzői szerint a historizmus elemeinek és a keleti rundbogenstil formáinak kombinációját képviseli, amelynek előzményét a budapesti zsinagógában kell keresni.
• A Szent Rókus-templom a 17. században a pestis elleni fogadalmi kápolnaként épült. Ma a kapucinus templom filiája. Annak ellenére, hogy külsőleg szerény és egyszerű, elrendezésével és harmonikusan kialakított belső tereivel az érett barokk stílust képviseli.

Barokk paloták

A Sermage-palota

• A főtéren áll az 1523-ban épített városháza. Brandenburgi György adományozta a városnak és funkcióját a mai napig megtartotta. Európa egyik legrégibb városháza-épülete, melyet 1791-93 között késő barokk stílusban építettek át.

A városban ma több barokk palota is látható, melyek a 17. és a 19. század között épültek.

• A Főtéren található a Draskovics grófok palotája, mely a 18. században épült egy korábbi 16. századi palota helyén.
• A tér túloldalán áll a 19. században épített püspöki palota.
• A Franjevački téren áll a híres kétemeletes pazarul díszített homlokzattal rendelkező Patačić-palota. Egykor nyüzsgő társadalmi élet folyt benne. Franjo Patačić és felesége, Katalin asszony fényes táncmulatságokat, színházi előadásokat rendezett itt. A palota belső falain több barokk falfestmény látható.
• A mellette álló varasdi megyeháza Horvátország egyik legnagyobb barokk palotája, mely Jakov Erber tervei szerint épült. Szintén számos falfestmény díszíti.
• Ugyanezen a téren áll az 1785-86-ban épített Wasserman–Kreuz-palota. Ez a kétszintes, impozáns méretű barokk épület a tér északi oldalán, a ferences templom közelében található. A földszinten üzletek, az emeleteken lakások vannak. A főhomlokzat középső részén található egykori előcsarnok barokk, kőből épített portálja.
• A Herzer-palota 1791-95-ben épült késő barokk-klasszicista stílusban. Érdekessége, hogy építtetője, Franjo Herzer nem volt nemes ember, városi postásból emelkedett fel, miután a lutrin meggazdagodott. Később vagyonát és a palotát is elveszítette. Ma benne található a múzeum néprajzi részlege.
• A közelben áll az 1760-as években épített káptalani palota, melyet a zágrábi káptalan építtetett. A homlokzatát díszítő isteni szemről ismerhető fel.
• A Stančić téren, az óváros egykori kapuja közelében található a 17. században épített Prašinski–Sermage-palota, mely színes homlokzatáról ismerhető fel. Mai formáját 1750-ben nyerte el, a klasszikus és kortárs művészek galériája található benne.
• A Szabadság téren (Trg Slobode) áll a Petković család 1767-ben épített palotája. Díszes kapuzata felett a család címere látható.

A Horvát Nemzeti Színház épülete

• A városfalakon kívül a Kapucinus téren áll az 1760-as években épített rokokó Erdődy-palota.
• A városfalaktól északra található az 1774-75-ben épített Keglević-palota, Jakov Erber építész műve.
• A városmag közelében, attól északra emelkedik a pálosok 1760-ban épített székháza. Belső díszítésében fennmaradtak eredeti rokokó stukkódíszei.
• A városmagtól délre a Zagrebačka utcában található a Patačić–Puttar-palota, mely több városi ház összeépítéséből létesült és mai formáját a 18. és 19. század fordulóján történt átépítéskor kapta.
• A Draskovics utca 4. szám alatt áll a Kereskényi-palota. Építtetője a gróf Patachich család volt. A bejárat fölött vésve álló dátum "A.D. 1767" az építés dátumára utal. Házasság útján lett a Kereskényiek tulajdona. Itt élt Kereskényi István reformkori politikus, a Horvát-Szlavón Gazdasági Egyesület egyik alapítója és első igazgatója.

Egyéb látnivalók

Grgur Ninski szobra

• Az Óváros körül ma is láthatók az egykori városfalak maradványai. Tornyaiból mára kettő maradt fenn a Gaja utcai Lisak-torony és a Stančić téren álló Láncos-ház.
• Régi árkádos földszintes reneszánsz épület a Ritz-ház a 17. századból a Franjevački tér és a Tomislav király tér között.
• A Preradovićeva utca keleti oldalán, egy elkerített parkterületen, főhomlokzatával nyugatra nézve áll az egyemeletes, historizáló-neoklasszikus stílusú Oršić-villa. Elhelyezkedésével és dekoratív homlokzatával kiemelkedik az utca városképéből.
• Mellette áll a kora klasszicista, egyemeletes Erdődy-Oršić-palota. A monumentális, L alakú épületet 1805-ben építtette gróf Erdődy Sándor.
• A Bedeković-villa 1827-ben épült klasszicista stílusban, körülötte nagy kerttel.
• 17. századi reneszánsz épület a Szakmárdi-ház is a Habdelića utcában.
• A Nemzeti Színház épületét 1873-ban a bécsi Hermann Helmer tervei szerint építették neoreneszánsz-historizáló stílusban. A színház reprezentatív területe mellett az épületben redut-csarnokot, éttermet, kávézót, kaszinót, valamint a személyzet számára kialakított lakó- és munkatereket alakítottak ki.
• A 19. századból és a 20. század elejéről származik a városi villasor, melyből a legkorábbi a Cesarca utcai klasszicista Mueller-villa. A folytatásában levő Kolodvorska utcában is számos szecessziós villa áll.
• A város szobrai közül a legnevezetesebbek az Óvárosban álló barokk Nepomuki Szent János-szobor, a ferences templom előtt álló Grgur Ninski-szobor a híres horvát szobrászművész Ivan Meštrović alkotása és a megyeháza udvarán álló népszerű Erzsébet királyné-mellszobor, mely korábban a városi parkban állt. Grgur Ninski szobrát 1935-ben ajándékozta a neves szobrászművész a városnak azzal a feltétellel, hogy ő határozza meg a szobor helyét. Így került a ferences templom nyugati homlokzata elé, ahol egy kis teret alakítottak ki. A szobrot az 1920-as években alkotta a művész nagy nyilvános emlékműveinek sorozatában. Grgur Ninskit, aki Tomiszláv király idejében élt a szláv nyelv egyházi elismerésének nagy harcosaként tartják számon.
• A Szentháromság-szobrot 1682-ben fogadalmi emlékműként állították fel, hogy megvédje a várost a pestistől. Eredetileg a Cesarčeva utcában állt. Az Optujska utca polgárai 1878-ban vitték el és elhelyezték el az utcájukban, amelyet a szobor feliratai is rögzítenek.
• A Keresztelő Szent János-szobrot a 17. században készítették, felirata szerint 1760-ban renoválták.
• A nyolcszögletű talapzaton álló négyszögletes meteorológiai házikót 1909-ben állították fel az Alojzije Stepinac utcában. A fémből készült épület üvegfelületei mögött mérőeszközök láthatók. a sarkain álló vékony fémoszlopok gazdagon díszített felső részt hordoznak, amelyen maszkok, rozetták, sárkányok, szélkakas látszanak.
• A városi temetőben a szobrászművészet és a kertművészet szép alkotásait láthatjuk. A temetőt az ország egyik legszebb ilyen létesítményének tartják.
• A zsidó temető a 19. század elején létesült a város távoli, keleti részén. A ravatalozó 1810-ben épült, a varasdi V. Morandini építész tervei alapján építették át 1927-ben.

Múzeumok és galériák

• A Városi Múzeumot 1925-ben létesítették a várban, néprajzi részlege a Herzer-palotában található, míg a képtár a Sermage-palotában van elhelyezve.
• A városban néhány magánkézben lévő kortárs galéria is található.

Kultúra

A Špancirfest jelmezesei

• A város nevezetes kulturális eseménye a Varasdi Barokk Esték.
• Kultúrtörténeti látnivaló a varasdi városi gárda. Bár valószínűleg már korábban is létezett, a történelmi dokumentumokban a varasdi gárdát 1750-ben, Varasd város statútumában említik először. Mivel a gárda tagjai a város polgárai voltak, purgarinak (a német bürgerből származó polgár szóból kapták a nevüket) nevezték őket. A gárda régen kettős funkcióval, katonai védelmi és díszőrségi funkciókkal rendelkezett. Ma elsősorban protokolláris célokra és turisztikai attrakcióként szolgál. Az őrök váltását a városháza előtt április közepétől szeptember közepéig minden szombaton 11 órától délig tartják.
• Špancirfest
• Trash Filmfesztivál.

Oktatás

Általános iskolák

• 1-es számú általános iskola
• 2-es számú általános iskola
• 3-as számú általános iskola
• 4-es számú általános iskola
• 5-ös számú általános iskola
• 6-os számú általános iskola
• 7-es számú általános iskola

A Varteks-stadion

Középiskolák

• Első Gimnázium
• Második Gimnázium
• Kémiai Iskola
• Elektroipari Iskola (MEC)
• Orvostudományi Középiskola
• Közlekedési Iskola
• Első jogi magángimnázium
• Jogi varasdi magángimnázium

Egyetemek

• Informatikai Egyetem
• Geotechnikai Egyetem

Sport

A városi sportcsarnok

• labdarúgás: NK Varteks, NK Sloboda Varaždin, NK Mladost Varaždin
• kézilabda: RK Varteks Di Caprio, RK Koka
• kosárlabda: KK Vindi
• röplabda: OK Varaždin
• tenisz: TK Varaždin, Varaždin 1181
• jéghoki: KHL Varaždin
• vízilabda: VK Coning
• tollaslabda: KAJ tollaslabdaklub
• kerékpározás: Sloga kerékpártársaság
• paintball: Varaždin paintball-csapat
• sporttánc: Takt Varaždin táncstúdió

Híres emberek

• Varasdon született Hagymási Bálint, humanista nevén Valentinus Cybelius Varasdiensis, 1490-ben.
• Itt született Ivan Kukuljević Sakcinski (1816–1889) horvát politikus, történész, író, az MTA tagja.
• Itt született Alojzije Jembrih horvát irodalomtörténész, kroatológus, nyelvész, szlavista, filológus (1947 –)

Testvérvárosok

• Auxerre (Franciaország)
• Bad Radkersburg (Ausztria)
• Montale (Olaszország)
• Koblenz (Németország)
• Ptuj (Szlovénia)
• Ravensburg (Németország)
• Schaffhausen (Svájc)
• Şəki (Azerbajdzsán)
• Nagyszombat (Szlovákia)
• Zalaegerszeg (Magyarország)

Jegyzetek

1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. ↑ dr. Bedécs Gyula: Horvátország és tengerpartja, 73. o., ISBN 963863826-5
3. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6212.
4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-889.
5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2274.
6. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-888.
7. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2275.
8. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3944.
9. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2269.
10. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2268.
11. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2945.
12. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2267.
13. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2266.
14. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2270.
15. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5950.
16. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6146.
17. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6237.
18. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2611.
19. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2614.
20. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-896.
21. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-897.
22. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6225.
23. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2942.
24. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3943.
25. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2615.
26. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2610.
27. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-904.
28. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2943.
29. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-902.
30. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-903.
31. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-899.
32. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-900.
33. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2940.
34. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2941.
35. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2944.
36. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-898.
37. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6187.
38. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2272.
39. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3464.
40. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2612.
41. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3937.
42. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2271.
43. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1135.
44. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2273.
45. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6907.

További információk

• A varasdi dohánygyár

Források

• Varasd e-hírlap
• Hivatalos honlap
• Varasd online
• Varasd este

Varasd megye közigazgatása
Községek	Városok Varasd (Varaždin) Ivanec Lepoglava Ludbreg Novi Marof Varasdfürdő (Varaždinske Toplice) Községek Bednja Beretinec Breznica Breznički Hum Cestica Donja Voća Gornji Kneginec Szenterzsébet (Horvátország) Klenovnik Ljubešćica Mali Bukovec Martijanec Máriasócszentgyörgy Petrijanec Sračinec Sveti Đurđ Sveti Ilija Trnovec Bartolovečki Bukócszentpéter Zamlacsszentvid Vinica Visoko
Községközpontok és falvak	Városok Varasd (Varaždin) Črnec Biškupečki Donji Kućan Gojanec Gornji Kućan Hrašćica Jalkovec Kućan Marof Poljana Biškupečka Zbelava Ivanec Bedenec Cerje Tužno Gačice Gečkovec Horvatsko Ivanečka Željeznica Ivanečki Vrhovec Ivanečko Naselje Jerovec Kaniža Knapić Lančić Lovrečan Lukavec Margečan Osečka Pece Prigorec Punikve Radovan Ribić Breg Salinovec Seljanec Stažnjevec Škriljevec Vitešinec Vuglovec Željeznica Lepoglava Bednjica Crkovec Donja Višnjica Gornja Višnjica Jazbina Višnjička Kamenica Kamenički Vrhovec Kameničko Podgorje Muričevec Očura Viletinec Vulišinec Zalužje Zlogonje Žarovnica Ludbreg Apatija Bolfan Čukovec Globočec Ludbreški Hrastovsko Kućan Ludbreški Segovina Selnik Sigetec Ludbreški Slokovec Vinogradi Ludbreški Novi Marof Béla Donje Makojišće Filipići Gornje Makojišće Grana Jelenščak Kamena Gorica Ključ Krč Madžarevo Možđenec Novi Marof Orehovec Oštrice Paka Podevčevo Podrute Presečno Remetinec Strmec Remetinečki Sudovec Topličica Završje Podbelsko Varasdfürdő (Varaždinske Toplice) Boričevec Toplički Črnile Čurilovec Donja Poljana Drenovec Gornja Poljana Grešćevina Hrastovec Toplički Jalševec Svibovečki Jarki Horvatićevi Leskovec Toplički Lovrentovec Lukačevec Toplički Martinkovec Petkovec Toplički Pišćanovec Retkovec Svibovečki Rukljevina Svibovec Škarnik Tuhovec Vrtlinovec. Községek Bednja Benkovec Brezova Gora Cvetlin Jamno Jazbina Cvetlinska Ježovec Mali Gorenec Meljan Osonjak Pašnik Pleš Podgorje Bednjansko Prebukovje Purga Bednjanska Rinkovec Sveti Josip Šaša Šinkovica Bednjanska Šinkovica Šaška Trakostyán Veliki Gorenec Vranojelje Vrbno Vrhovec Bednjanski Beretinec Črešnjevo Ledinec Breznica Bisag Borenec Čret Bisaški Drašković Jales Breznički Jarek Bisaški Mirkovec Breznički Podvorec Tkalec Breznički Hum Butkovec Krščenovec Radešić Šćepanje Cestica Babinec Brezje Dravsko Dubrava Križovljanska Falinić Breg Gornje Vratno Jarki Kolarovec Križanče Križovljan Radovečki Mali Lovrečan Malo Gradišće Natkrižovljan Otok Virje Radovec Radovec Polje Selci Križovljanski Veliki Lovrečan Virje Križovljansko Vratno Otok Donja Voća Budinščak Fotez Breg Gornja Voća Jelovec Voćanski Plitvica Voćanska Rijeka Voćanska Slivarsko Gornji Kneginec Donji Kneginec Lužan Biškupečki Turčin Varasdhegy (Varaždinbreg) Szenterzsébet (Horvátország) Imbriovec Jalžabetski Jakopovec Kaštelanec Kelemen Leštakovec Novakovec Pihovec. Klenovnik Dubravec Goranec Lipovnik Plemenšćina Vukovoj Ljubešćica Kapela Kalnička Ljubelj Ljubelj Kalnički Rakovec Mali Bukovec Lunjkovec Martinić Novo Selo Podravsko Sveti Petar Županec Martijanec Čičkovina Donji Martijanec Gornji Martijanec Hrastovljan Madaraševec Rivalno Sudovčina Vrbanovec Máriasócszentgyörgy Bikovec Biljevec Brodarovec Cerje Nebojse Čalinec Donje Ladanje Druškovec Greda Jurketinec Kapelec Korenjak Koretinec Koškovec Novaki Selnik Petrijanec Donje Vratno Družbinec Majerje Nova Ves Petrijanečka Strmec Podravski Zelendvor Sračinec Svibovec Podravski Sveti Đurđ Hrženica Karlovec Ludbreški Komarnica Ludbreška Luka Ludbreška Obrankovec Priles Sesvete Ludbreške Struga Sveti Ilija Beletinec Doljan Križanec Krušljevec Seketin Tomaševec Biškupečki Žigrovec Trnovec Bartolovečki Bartolovec Trnovec Šemovec Štefanec Zamlaka Žabnik Bukócszentpéter Dubovica Kapela Podravska Zamlacsszentvid Budislavec Cargovec Domitrovec Krkanec Nedeljanec Papinec Prekno Šijanec Tužno Zamlača Vinica Donje Vratno Gornje Ladanje Goruševnjak Marčan Pešćenica Vinicka Vinica Breg Visoko Čanjevo Đurinovec Kračevec Presečno Visočko Vinično Vrh Visočki

Horvátország javasolt világörökségi helyszínei
	Kulturális	Veliki Tabor-i várkastély  · Split történelmi központja és Diocleatianus palotája  · Ston történelmi városképe  · Tvrda-erőd  · Lubenice  · Varasd történelmi központja és óvárosa  · Zára püspöki székhely  · Motovun városa  · Blaca remetekolostor  · Primošten szőlővidék  · Korčula történelmi városa  · 15-17. századi velencei védművek
	Természeti	Lónyamező Természeti Park · Velebit hegység  · Kornati Nemzeti Park és Telašćica Természeti Park